Infostart.hu
eur:
380.77
usd:
326.31
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszél a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ÁSZ-jelentés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 19-én.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Elhúzódó krízisre számít az Állami Számvevőszék elnöke

A koronavírus járvány miatt. Szerinte a gazdasági hatások kezelésére jobban felkészült a kormány a költségvetési tartalékok révén, de még így is szükséges lesz a jövő évi költségvetés tavaszi elfogadása mellett arra is, hogy támogassák a tudásintenzív szektorok beruházásait, illetve az előkészített állami projektek folytatására is.

Célzott eszközökkel kell fellépni a gazdasági krízis kezelése érdekében: rugalmassá kell tenni az állami rendszereket és munkaerőpiacot, valamint költségvetési és lakossági szinten is nagy hangsúlyt kell helyezni a tartalékolásra – mondta a novekedes.hu-nak Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a gazdasági évkezdésen elhangzottak kapcsán. A koronavírussal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Magyarország felkészült, az elmúlt évek költségvetési gazdálkodása, illetve a beépített költségvetési tartalék jó alapot teremt a hatások kezeléséhez.

Szerinte a jelenlegi költségvetés is rendelkezik olyan tartalékokkal, amelyeket a kormány, de a nyereséges vállalkozások és a lakosság egyaránt mozgósítani tud mind a járvány, mind az előrelátható gazdasági következmények kezelése érdekében.

Domokos László szerint célszerű lenne az Országgyűlés tavaszi ülésszakára előkészíteni a következő, 2021-es évi költségvetést tervezetét, még akkor is, ha aztán módosítani kell rajta. Akár egy rossz terv is jobb, mint egy terv nélküli állapot, a kivárás sodródást jelent, ami tudjuk hová vezet - hangsúlyozta az elnök.

Szerinte nagyobb rugalmasságra van szükség a munkaerőpiacon. Hosszabb távon nagyobb teret kell kapjon majd a távmunka, a részmunkaidő és az otthoni munkavégzés is. A gépesítéssel, robotizációval pedig egyszerűsödhetnek bizonyos munkafolyamatok, ami például egy járvány okozta krízishelyzetben is biztosítani tudja a termelést, a folyamatos munkavégzést vagy éppen az otthoni munkavégzés kap erős támogatást.

Úgy vélem, hogy – a rugalmasságot szem előtt tartva – most leginkább olyan szabályokra van szükség, amelyek gyorsan megalkothatók és egyszerűen módosíthatók, finomhangolhatók

- fogalmazott az elnök. Hozzátette: kiemelt szerepet és széles teret kaphat a felnőttképzés és továbbképzés e-learning alapon.

Szerinte szükség lesz arra, hogy ösztönözzék a növekedési célokat szolgáló tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek beruházási hajlandóságát. Másrészt ilyenkor kell elővenni a jól előkészített állami projekteket, amelyekkel leköthetőek például az építőipari kapacitások - mondta az elnök.

Egy krízis esetén az állam akkor jár el helyesen, ha különböző anticiklikus eszközöket alkalmaz, és például erősíti a beruházási tevékenységét - hangsúlyozta Domokos László. Ez adhat lendületet a válságból való kilábaláshoz, vagy éppen a gazdasági növekedési tartományban tartáshoz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×