eur:
409.41
usd:
374.66
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pexels.com

Meddig mehet el egy kereskedő az akciókkal?

Az elmúlt években sokat tanultak a kereskedők és a vásárlók is az év végi akcióözön tapasztalataiból és egyre kevésbé jellemzőek a félrevezető ajánlatok.

Bár mindig akad rendkívüli kedvezményekkel kecsegtető árleszállítás, az év utolsó két hónapjában különösen gyakran találkoznak csábító akciókkal a fogyasztók. Ezért adódik a kérdés: meddig lehet elmenni az árleszállításokkal a jogszabályok betartása mellett a kiskereskedelemben? Különösen akkor, ha a magyarhoz hasonló árérzékeny vásárló megnyerése a cél. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ezt elsősorban az határozza meg, hogy élelmiszerről, vagy egyéb árucikkről van-e szó.

"Fő szabályként a kereskedő a beszerzési árnál olcsóbban nem adhat el élelmiszert. Itt is van kivétel, és előfordul bizony szép számmal, amikor a gyártó, a termelő, a beszállító megy oda a kereskedőhöz azzal, hogy jó lenne egy akció – magyarázta a szakember. – Ilyenkor a beszállító is hozzájárul ennek a költségéhez, magyarul az árengedményhez. Azonban az árengedmények jelentős része a kereskedő saját pénztárcáját apasztja."

Ilyenkor az egyik lehetőség, hogy lemond a tervezett bevétel bizonyos hányadáról a kereskedő és így tud akciós árat hirdetni. A kedvezményekre pedig más termékek árában megtérülő reklámköltségként tekint a potenciális vásárlók megnyerése, a meglévők megtartása érdekében.

A legfontosabb fogyasztóvédelmi szabály, hogy

nem lehet megtévesztő ajánlatot tenni,

mivel ezt nemcsak a vásárlók ellenőrzik, hanem a hatóságok is. Igaz, utóbbiaknak nincs könnyű dolguk, mivel több mint tízezer webáruház igyekszik kiszolgálni a magyar piacot. A büntetések szigorúak, a fogyasztóvédelmi bírság mértéke például függ attól, hogy milyen áruértéknél, milyen gyakorisággal és milyen hosszan tévesztik meg a vásárlókat. De attól is, hogy mekkora árbevételű vállalkozás esetén állapítják meg.

"A fogyasztóvédelmi oldal az érem másik oldala – tette hozzá Vámos György, megismételve: – a fő szabály, hogy valósnak kell lennie a leárazásnak. Olyan nincs, nem megengedett, ellenőrzik is, hogy a kereskedő felnyom egy árat papíron, majd azt áthúzza és ahhoz képest adja olcsóbban.

Becsapni nem érdemes a vásárlót.

Természetesen a hatóságok is résen vannak, de azért, ha megnézzük a Facebook-bejegyzéseket egy-egy cég oldalán, merülnek föl ilyen vádak, és nyilván ez nem tagadható" – tette hozzá.

Vámos György szerint az elmúlt években sokat tanultak a kereskedők és a vásárlók is. Inkább elszigetelt esetek adódnak, a kereskedők többsége a szabályok betartásával működik. Ezt támasztja alá szerinte az internetes kereskedelem rekordokat döntő bővülése is. 2019 első három negyedévében ugyanis harmadával nőtt a forgalom ezen az értékesítési csatornán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×