Infostart.hu
eur:
387.32
usd:
333.5
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Pixabay

Kisboltok bezárását hozhatja magával a kötelező béremelés

Nehéz helyzetbe hozhatja a kisboltokat 2019-ben és 2020-ban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése - mondta az InfoRádiónak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hozzátette: lesznek olyan vállalkozások, amelyek nem bírják majd a versenyt.

Az elmúlt három esztendőben, különösen 2017-ben és 2018-ban jelentős mértékben emelkedtek a bolti dolgozók keresetei. Ennek hátterében részben a jelentős minimálbér-emelkedés, részben a munkaerőhiány húzódik meg - tudta meg az InfoRádió Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától.

"A boltokban ma már nemcsak a vásárlókért, hanem a munkaerőért is versenyeznek, hiszen jelentős a kiskereskedelemben is a munkaerőhiány" - mondta el Vámos.

Úgy vélekedett,

a legnehezebb helyzetben a kisboltosok vannak, nagyon nehezen tudták kigazdálkodni eddig is a béremeléseket, a statisztikák szerint eddig is ebben a szegmensben voltak a legalacsonyabbak a keresetek,

ez persze Vámos György szerint nem újdonság, a világon mindenhol így működik a kereskedelem.

"Tény ugyanakkor, hogy

Magyarországon az elmúlt években folyamatos volt a boltbezárás,

ami annak is az eredménye, hogy folyamatosan nyílnak új üzletek, de a bezárók száma nagyobb" - ecsetelte Vámos György.

Mindez azt jelenti, a bérterheket is nehezebben bírják a kisboltok, és bár nem kizárólagosan ez az oka a bezárásoknak, de biztos, hogy a kötelező béremelések terhét nehezebben viselik a legkisebbek.

Mint elmondta, 2018-ban a bolti fizikai dolgozók bére 15 százalékkal emelkedett. A forgalomnövekedés üteme ennél kisebb volt, változatlan áron, mennyiségben nézve 6-7 százalék körüli a növekedés, folyó áron az infláció mellett ennél nagyobb, 10 százalék körüli volt; de

a béremelkedés mindegyik más számnál nagyobb.

"Minél kisebb a bolt, annál kisebb a mozgástér is, és a versenyhátrányuk is jelentős."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×