A nukleáris energia jelenleg a legjelentősebb forrás a francia energiaellátásban, mintegy 75 százalékban. Francois Hollande előző, baloldali államfő kezdeményezésére 2015-ben fogadta el a nemzetgyűlés az energetikai átmenetről szóló törvénytervezetet, amely kimondja, hogy az arányt 2025-ig 50 százalékra kell csökkenteni.

"Mindenki megértheti, hogy ennek a célnak az eléréséhez be fogunk zárni néhány reaktort. Engedjék meg, hogy megtervezzem a dolgokat, talán 17 reaktorig mehetünk, meg kell néznünk" - mondta újságírói kérdésre az RTL rádióban Nicolas Hulot egykori tévésztár, akit májusban nevezett ki környezetvédelmi miniszternek Emmanuel Macron államfő.

Az új környezetvédelmi miniszter csütörtökön mutatta be a klímaprogramját az elkövetkező öt évre, amelyben kijelölte az energiaszektor fő irányvonalait, de azt nem részletezte, hogy az egyik legjelentősebb kötelezettségvállalást, az atomenergia részarányának csökkentését hogyan képzeli el a kormány megvalósítani. Szakértők szerint a 2025-ös határidőt nehéz lesz tartani.

Az öregedő francia nukleáris parkot számos bizonytalanság övezi a gazdasági és biztonsági problémák miatt. A harminc-negyven éve megnyílt atomerőművek időtartamának meghosszabbítása ugyanis jelentős beruházásokat igényel. Ezzel párhuzamosan a szén és az olaj aránya az energiaellátásban fokozatosan csökken, míg a megújítható energiák arányának növelését elsősorban a tárolás miatti technológiai kihívások nehezítik.

A német-svájci-francia határon található Fessenheimben működik a legrégebben üzemelő atomerőmű Franciaországban. A 900 megawattos teljesítményű ikerblokkok 1977-ben kezdték meg a villamosenergia-termelést. Hat évvel ezelőtt a francia nukleáris hatóság (ASN) számos biztonsági elemzést követően jóváhagyta a reaktorblokkok üzemidejének meghosszabbítását tíz évvel. Francois Hollande egyik utolsó intézkedése volt, hogy bejelentette: bezár a létesítmény, de a pontos időpontot nem jelölte meg.