A mintegy 120 ezer, országos lefedettséget mutató lakáshirdetés alapos vizsgálata azt mutatja, hogy a lakást eladni kívánók jelentős része, mintegy 25-30 százaléka továbbra is abban reménykedik, még mindig nem érte el a piac a csúcsot, és a tavaszi hónapokban, amikor egyébként is megélénkül a vásárlási kedv, megérkezik az igazi vevő. 

Budapesten egy évvel ezelőtt átlagosan még négyzetméterenként 435 ezer forintot kértek az eladók, de a kereslet folyamatos növekedése láttán igyekeztek „lépést tartani”, így 2017 január végére már 510 ezer forintra hízott az otthonterkep.hu-ra feltöltött lakások átlagos kínálati ára. 

„Vérszemet kaptak a magáneladók, vizsgálatunk szerint a kínálatban szereplő lakások árát legalább negyed részük, vagyis több ezer ember feljebb srófolta az érdeklődő hullámot érzékelve, s inkább hetekig-hónapokig kivár, semmint mérsékelné azt a gyorsabb eladás érdekében” – mondta a tapasztalatokról Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. Az eladók többsége általában 5-8 hetet vár, s ezután vizsgálja felül árajánlatát, amit – a gyenge érdeklődés hiányában – Budapesten alig vagy egyáltalán nem, vidéken inkább kicsit csökkentenek. 

A szakértő rámutatott arra is, hogy az országos tendencia a fővárosival ellentétes, hiszen vidéken a csúcsnak számító tavaly júliusi, 390 ezer forintos kínálati átlagárral szemben az őszi hónapok – a még mindig erős forgalom mellett - lassú csökkenést hoztak, majd idén január végén már csak 369 ezer forintot rögzítettek. 

„A hirdetők magatartását figyelve azt lehet érzékelni, hogy a budapesti lakások tulajdonosainak vagy hirdetőinek (ezek lehetnek közvetítői irodák is) többsége igyekszik jól belőni a kínálati árat, viszont mindig hagy nagyjából 3-5 százaléknyi alkut, attól függően, hogy hol van az adott lakás, milyen típusú és állapotú. Van egy nem elhanyagolható hányad, amelyik viszont pótlólagos haszon reményében irreálisan magasra teszi saját lakása árát, s hónapok múltán azzal szembesül, hogy egyetlen komoly vevője sem volt” - fejtette ki. 

Az átlagárakra egyelőre kis hatással vannak az egyébként egyre kevesebb család számára elérhető új építésű lakások. Már csak azért is, mert mindössze néhány ezerről beszélünk, ezek zömét is inkább a fővárosban tervezik, vidéken még nem tömeges a nagyobb lélegzetű, több mint 100 lakást tartalmazó projekt. 

Mester Nándor közölte: az átlagárat növelheti, ha tényleg megkezdődnek a beígért építkezések, a lakásfejlesztők ugyanis várhatóan áthárítják az 2016-ban tapasztalt 20-25 százalékos kivitelezési költségemelkedést. Ha nem is ilyen arányú drágulás lesz, de már 5-10 százalékos áremelés is sokakat fognak arra kényszeríteni, hogy inkább a még megfizethető használt otthonokat vásárolják.