Az elmúlt néhány hónapban tovább nőtt azok száma, akik Budapesten, illetve Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében igyekeznek megvetni a lábukat a munkalehetőségek reményében. Ez az erősödő hullám a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben keresletnövekedést, közvetve pedig áremelkedést idéz elő.

A lakáspiac eladói és vevői oldalát rendszeresen figyelő otthonterkep.hu legfrissebb megállapításai szerint a magas munkanélküliség gyakran vonja magával a lakásárak visszaesését. Erre van számos példa a hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségekben: a munkahiány miatt az emberek nem tudják megfizetni a magasabb árakat, nem beszélve arról, hogy egyre többen tovább állnak és az ország másik részén telepednek le.

Négy csoportra oszlik az ország

A munkanélküliség és a lakásárak összevetéséből kirajzolódik, hogy négy csoportba sorolhatók az ország megyéi.

Vannak olyan körzetek, melyekben a munkanélküliség és a lakásárak is alacsonyak, illetve a magas munkanélküliséghez magas lakásárak társulnak. Bács-Kiskun megyében a kecskeméti Mercedes-jelenlét az utóbbi években jelentősen növelte az ingatlanárakat, Somogy megye esetén pedig a Balaton bírhat árfelhajtó erővel. Hajdú-Bihar megyében feltehetően Debrecen és Hajdúszoboszló torzítja jelentős mértékben az ingatlanárakat.

A fenti mátrix alacsony-alacsony cellájában szereplő megyékben fennálló paradoxonra, azaz, hogy alacsony munkanélküliség mellett miért is vannak az országosnál alacsonyabb ingatlanárak, választ adhatnak az országos népességváltozási adatok. Az említett hat megye mindegyikében (Békés, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Zala) csökken a népesség, ami magyarázhatja az alacsony munkanélküliségi szintet. A lakásárak alacsony szintjét abban az értelemben indokolhatja a belső és külső migráció, hogy ennek következtében az elvándorlók eladóként jelennek meg a piacon, ami pedig végső soron kínálatbővüléshez vezet. Egyszerű közgazdaságtan, hogy a túlkínálat az árak csökkenését eredményezi.