2016. első negyedévében az FHB Lakásárindex tovább növekedett, a korábbi 199,93-ról, 215,06-ra változott az értéke, így a drágulás mértéke a tavalyi utolsó negyedévhez képest nominálisan 7,6, míg reál értelemben 8,8 százalékos volt, ami a válság utáni felívelés során mért legmagasabb negyedéves árnövekedést jelentette.

Az FHB Lakásárindex történelmi csúcsot értek el 2016 első negyedévére, nominálisan: a lakásárak már meghaladják a 2008 eleji maximumot (200,7), jelenleg 7,15 százalékkal kell átlagosan többet fizetni, mint a válság előtti csúcson. Reál értelemben a 2009 közepi szinten mozognak az árak- olvasható a bank közleményében.

A felívelés kezdete óta eltelt két évben (2014. áprilisától 2016. március végéig) a lakóingatlanok nominálisan és reál értelemben is körülbelül 40 százalékkal drágultak.

Az építési engedélyek számának növekedése az országoshoz képest még jelentősebb Budapesten. Az első negyedév 77 százalékos bővülését a második negyedévben több mint 333 százalékos emelkedés követte, vagyis 2015 második három hónapjához képest idén április-júniusban több mint 4-szer annyi engedélyt adtak ki a fővárosban.

A Budapesti Lakáspiaci Riport (BLR) adatai szintén alátámasztják a fejlesztések meglódulását, Budapest különleges szerepét. A BLR adatbázisa szerint 2016 májusában két és félszer annyi új eladó lakás volt Budapesten, mint februárban. A lakásokra nagy igény mutatkozik, a korábban már piacon lévő projektek lakásai gyorsan fogynak. Az építési engedélyek hatalmas növekedése azonban egyelőre elmaradt a kínált lakások számának bővülésétől a fővárosban, e mögött vélhetően az áll, hogy több fejlesztő még az engedélyek megszerzése előtt „a tervezőasztalról” kezdi el az értékesítést, kihasználva a mostani keresleti hullámot. Ezt a trendet erősítheti a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (a CSOK) mai, 2016. szeptember 16-tól hatályos módosítása, amely szerint már az ingatlan használatbavétele előtt igényelhetővé válik a CSOK. (Amely az FHB Bank hálózatában 2016. szeptember 16-tól igényelhető.)

A lakáshitelezés továbbra is támogatja a lakáspiaci felívelést. Az idei évben, a hazai bankrendszer által január és július között összesen kihelyezett forint lakáshitelek összértéke 260 milliárd forint volt, míg 2015 azonos időszakában a kihelyezett hitelek összértéke 176,5 milliárd forint volt. 2016 április és július közötti időszakban a felvett hitelek összege 40-50 milliárd forint között mozgott havonta. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2016 júliusában 5,66% volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 5,08 százalékos szinten mozgott. Az FHB Bank lakáshitel választékában a jelenlegi THM érték 3,81-9,67 % közötti a választott konstrukció, a hitelcél, valamint az Ügyfél számára elérhető kamat- és díjkedvezmények függvényében.

A drágulási verseny első helyén továbbra Közép-Magyarország áll, ahol 2016 első negyedévében a 2015-ös átlagos értékekhez képest 18 százalékkal növekedtek az árak. Jól teljesített továbbá a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld, ahol 16,7 és 16,2 százalékos drágulás volt tetten érhető. A legkisebb emelkedés Észak-Magyarországot jellemzi, ahol a medián árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak 2016 első negyedévében, mint 2015 átlagos szintje.

A különböző lakástípusok közül a lakótelepi lakások teljesítettek a legjobban a válságot követő időszakban, esetükben volt a legmagasabb az árnövekedés 2013 és 2016.I. negyedév között. A lakótelepi ingatlanok körében a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb arányú a növekedés, megközelítette a 60 százalékot.