"A "nemnövekedés" egy olyan irányzat, ami azt mondja, hogy egy korlátos világban a korlátlan növekedés nem lehetséges és a gazdasági tevékenységeink, főként a fejlett országokban, már elérték azt a szintet, ahol a környezeti és társadalmi korlátok kezdik beszűkíteni a növekedési lehetőségeket és nincs is igazán szükség erre" - mondta Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa az InfoRádiónak.

Hozzátette: a mostani paradigma szerint a növekedés megállása világvégéhez vezet, de ha párbeszédet folytatnánk arról, hogyan lehetne átalakítani a társadalmi intézményeket és a gazdasági mechanizmusokat a fogyasztás generálása nélkül, akkor ezt nem élnénk meg ennyire tragikusan.

Bár a Föld lakossága jelentősen nő, amihez egyre több munkahely szükséges, elképzelhető, hogy a munka fogalmát kellene átgondolnunk.

"Nem feltétlenül a 40 órás munkahét az, ami mindenkinek megélhetést tudna biztosítani. A technológia lehetővé tenné, hogy a munkaórákat csökkentsük, és a megélhetést átalakítsuk, nem feltétlenül munkához kötötten, vagy nem olyan típusú munkához kötötten, ahogy most gondolkodunk róla" - fogalmazott a közgazdász.

Mint elmondta, a "nemnövekedés" kutatási területe pont arról szól, hogy milyen módon lehetne komplex módon a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokat úgy átrendezni, hogy "nemnövekedés" mellett is hasonlóan lehessen biztosítani a "jóllétet", ehhez pedig a "jóllét" fogalmát is át kell definiálni.

"A nagyobb átalakulás abból fakadna, hogy nem feltétlenül lehet minden szükségletünket kielégíteni fogyasztással. Ha a biztonságom és az alapvető megélhetésem biztosított, tehát jól érzem magam, akkor egy csomó olyan szükségletem lehet, amit nem feltétlenül csak fogyasztási javakkal tudok kielégíteni" - mutatott rá a közgazdász.

"Ha több szabadidőm lenne, és több időt tudnék tölteni a családommal, a közösséggel, akkor fogyasztás nélkül tudnám növelni az életminőségemet, amelyet a társadalom mégis képes volna megteremteni számomra" - fűzte hozzá Köves Alexandra.