"A mi tanulmányunk népszámlálási adatokon alapszik és legális migrációval foglalkozunk. Magyarországra a rendszerváltás után, 1990-től kezdtek nagyobb számban külföldi állampolgárok bevándorolni. Ebben elsődlegesen a rendszerváltás, az európai uniós csatlakozás, és a nyitott piacgazdaság elindulása játszott szerepet" - mondta Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese.

Hozzátette: a Kárpát-medencében Magyarország anyaországi szerepe volt domináns a kezdetektől fogva, tehát a kilencvenes években a migránsok 70-80 százaléka a környező országokból érkezett. Később ez a tendencia csökkent és Magyarország migrációs tere kiszélesedett.

"Magyarországon összesen 165 különböző ország állampolgárai élnek, akik több mint 190 országban születtek. A magyar etnikumhoz tartozók, a környező országokból érkezők jönnek leginkább, de az utóbbi időszakban nem csak a magyar etnikum érkezik Magyarországra, hanem Romániából a román állampolgárok, Ukrajnából a ruszinok, ukránok is nagyobb arányban jönnek" - közölte a KSH főosztályvezető-helyettese.

Mint mondta, természetesen minden szomszédos ország esetén 80 százaléknál magasabb a hozzánk érkező magyar etnikumúak aránya, de a migrációs forrástér folyamatosan bővül.

"Az európai állampolgárok aránya csökken a migráns népességen belül. Egyre több az ázsiai és az afrikai migráns. Ázsia szerepe meghatározó, elsődlegesen kínai állampolgárok érkeztek nagyobb számban hazánkba. Akik Magyarországon élnek, átlagosan képzettebbek és fiatalabbak, és Magyarország társadalmi-gazdasági folyamataiban pozitív módon vesznek részt" - hangsúlyozta Kincses Áron.