Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Versenyeznek a nagyvállalatok a környezettudatosságban

A környezettudatosság és az éghajlatváltozás elleni harcban versenyfutás kezdődött meg a legnagyobb vállalatok körében világszerte - számolt be az InfoRádiónak Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Van egy nagyon pozitív vállalás a párizsi klíma-megállapodásban, méghozzá az, hogy a két Celsius foktól minél lejjebb - lehetőleg a másfél fok közelében - kell tartani a globális felmelegedés mértékét - emlékeztetett Vaszkó Csaba.

Ám az ebben az évben az országok által benyújtott önkéntes vállalások, a nemzetileg meghatározott hozzájárulások gyakorlatilag nincsenek összhangban a két fokos vállalással. Inkább a 3-3,5 fok felé teszik meg az első lépéseket - emelte ki.

2016 első felében lehet elkezdeni csatlakozni a megállapodáshoz, ami előre láthatóan 2020-ban lép hatályba. Ez főként az egyes kormányokra, egyes országokra fog vonatkozni - emlékeztetett.

Ám a megállapodást azért is lehet sikeresnek nevezni, mert a vállalatok hozzáállása és szerepe teljesen megváltozott az elmúlt évben. A párizsi tárgyalások előtt és alatt nagyon sok és nagyon komoly vállalat jelentett be éghajlatvédelmi célt - mondta a vezető.

Mint elmondta, egyfajta versenyfutás kezdődött el a legnagyobb vállalatok körében: 114-re emelkedett azon vállalatok száma, amelyek bejelentették, hogy a közeljövőben tudományos módszertan alapján kiszámolják a saját kibocsátás-csökkentési céljaikat, és annak megfelelően állítanak fel prioritásokat és dolgozzák ki a kibocsátás-csökkentési stratégiájukat. Ez a 114 vállalat éves kibocsátása megegyezik nagyjából Magyarország éves kibocsátásának 7,5-szeresével. Tehát meglehetősen nagyvállalatok nagy kibocsátásáról van szó - hangsúlyozta Vaszkó Csaba.

Közölte: a WWF Magyarország készített egy hazai felmérést, amely azt vizsgálta, hogy a nagyvállalatok illetve a legnagyobb bankok és biztosítók mennyire környezettudatosak. A legnagyobb teljesítőképességű vállalatokat néztük meg, és arra voltunk kíváncsiak, hogy a nemzetközi trendek hogyan gyűrűznek be Magyarországra. Elsősorban arra, hogy vannak-e éghajlatvédelmi stratégiáik, céljaik, és konkrét célszámok a határidőre vonatkozóan, illetve hogy azokat hogyan kommunikálják.

Azt az eredményt kaptuk, hogy nagyon kevésnek, összesen hat vállalatnak van valamilyen éghajlatvédelmi célja, és összesen két vállalat rendelkezik itthon valamilyen éghajlatvédelmi stratégiával. Ez meglehetősen kevés - ismertette a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×