"2014-ben a magyar népesség több mint háromnegyede volt számítógép- és internethasználó. Ez az előző évhez képest három, illetve négy százalékpontos emelkedést jelent. Elmaradásunk az Európai Unió átlagától is csökken, összességében nem jelentős, 1, illetve 2 százalékpont, Lettországgal és Spanyolországgal egy szinten" - közölte Lieber Ildikó.

A KSH munkatársa elmondta: "a magyar háztartások 53 százaléka rendelkezett asztali számítógéppel és 45 százalékuk hordozhatóval. Évek óta megfigyelhető tendencia ez utóbbiak javára történő eltolódás. Internetkapcsolattal a háztartások 73 százaléka rendelkezett, csaknem ugyanennyi, 72 százalék internetkapcsolata már szélessávú volt. Kétharmaduk helyhez kötött volt és mintegy 30 százalékuk használt mobil szélessávot. Évről évre csökken a dial up és az ISDN kapcsolattípusokat és a keskeny-sávszélességű mobil kapcsolatot használók aránya."

"A lakosság 76 százaléka használta az elmúlt három hónapon belül az internetet. Ennek szintje minden korcsoportban emelkedett 2013-hoz képest, legnagyobb arányban a 45-54 évesek körében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közel száz százaléka használta az internetet három hónapon belül, de az alapfokú végzettséggel rendelkezők között is meghaladta a 95 százalékot ez az arány" - jelezte Lieber Ildikó.

"Az internethasználat gyakorisága az elmúlt években jelentősen eltolódott a napi használat irányába, az internetezők közel 87 százalékára ez jellemző. A nemek szerinti megoszlásban sem mutatkoznak jelentős eltérések. 2014-ben az internethasználók 51 százaléka volt nő" - ismertette a KSH munkatársa.

"Minden régióban jellemző, hogy az internethasználók nagy arányban három hónapon belül léptek fel a világhálóra, jelentős területi különbségek nem mutatkoznak" - mondta Lieber Ildikó.

"A digitális írástudással kapcsolatos felmérés tíz, számítógéppel kapcsolatos tevékenység vizsgál, a fájl vagy mappa másolása, áthelyezése, illetve a másolás és beillesztési funkciók használata volt a magyar lakosság körében a legáltalánosabb tevékenység. Két tevékenység esetében a hazai lakosság használati aránya meghaladta az uniós átlagot, azonban a nagyobb informatikai ismereteket igénylő, bonyolultabb műveleteknél a hazai számítógép felhasználók képzettsége alacsonyabb annál. A legkevésbé elsajátított képességek a szoftveralkalmazások konfigurációs jellemzőinek módosítása, tesztelése, valamint a speciális programnyelvű számítógépes program írása voltak. Utóbbi magyarázható a tevékenység bonyolultságával is - tette hozzá a KSH munkatársa.