Lipcsey György hozzátette: a 64 magyar kiállító - közülük 38 közösségi és 26 egyéni - ezer négyzetmétert meghaladó területen vonultatja fel termékeit, nemcsak a központi magyar standon, hanem öt tematikus pavilonban is, a bio- és az organikus élelmiszerek, a hús- és pékáruk, valamint az italok között.

Szerinte a magyar húsáruk és tésztafélék bizonyosan sikert fognak aratni a kiállításon, ami azért is jó a gazdaságnak, mert a magas feldolgozottságú élelmiszeripari termékek exportja munkahelyeket tarthat meg, illtetve hozhat létre Magyarországon.

A vezérigazgató-helyettes jelezte: a szervezők már megkezdték a 2017-es kölni kiállítás előkészítését, már tárgyaltak is velük arról, hogy a magyar részvétel a mostaninál is sikeresebb lehessen.

Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Turizmus Zrt. az agrármarketingre a központi költségvetés finanszírozásában idén és jövőre is mintegy 850 millió forintot költ. Emellett azonban még különböző tematikus programokat is finanszíroznak egyéb forrásokból, mint a sertés- vagy a tej-, illetve az iskolai gyümölcs programot. A rendelkezésre álló források több, mint 60 százalékát a magyar termékek külpiaci megjelenésének előmozdítására fordítják.

Szegner Balázs, Magyarország düsseldorfi főkonzulja arról beszélt az MTI-nek, hogy a világ egyik legjelentősebb élelmiszeripari kiállításán "kötelező a magyar megjelenés", ha Magyarország szeretné, hogy élelmiszeripari termékei kijussanak a világpiacra.

Ez csak magasan feldolgozott, sok hozzáadott értéket tartalmazó áruval lehetséges - tette hozzá, megjegyezve: a sikerhez a globális piacon a magyar termékek gyártóinak szakmai összefogására is szükség van úgy, ahogyan ez az Anugán történt a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével.

Az idei Anugán - amely szombaton nyílt meg és jövő hét szerdáig tart - kiállítói rekord született: 108 országból, több mint 7 ezer kiállító érkezett a rendezvényre. A szervezők öt nap alatt több, mint 150 ezer látogatót várnak a vásárra.