"Mindenképpen deviza, vagy devizaalapú kölcsönszerződés, illetve lízingszerződés álljon fenn 2015 április 30-án az adósnak. Ellene végrehajtási eljárás legyen folyamatban és olyan jelzálogjoggal terhelt lakóingatlana legyen vagy neki, vagy az adóstársnak, amely ténylegesen bejelentett lakóhelye. Törvény szerint 2 millió forint alatti és 60 millió feletti adótartozás esetén nem vehető igénybe ez az eljárás" - ismertette Makai Mária, a Veszprémi Törvényszék polgári kollégiumának vezetője.

Az adósok gazdálkodását csődgondnok felügyeli. A gyakorlat részleteiről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke számolt be.

"Maga a családi csődbiztos, egy végrehajtó személy, egy közös megállapodást vagy egy bírósági döntést hajt végre. Próbálnak közösen egy törlesztési tervet összeállítani és ha ezt elfogadják, akkor ennek végrehajtását felügyeli a csődgondnok. Ha első körben nem sikerül megállapodásra jutni, amennyiben az adós kéri az eljárás folytatását, a bíróság döntheti el, hogy pontosan milyen törlesztési terv legyen, ami meghatározza az adós következő éveit. Maga a vagyonfelügyelő a hétköznapi kiadásokba nem fog beleszólni, hiszen van egy olyan kisebb rész, amelyről továbbra is maga rendelkezhet az adós. Ez nyilván a napi létfenntartáshoz elegendő összeg."

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez és elindításhoz szükséges legfontosabb információk találhatók a Családi Csődvédelmi Szolgálat keddtől elérhető honlapján - közölte az Igazságügyi Minisztérium az MTI-vel.

A közleményben felidézték, hogy a magánszemélyek adósságrendezéséről szóló törvény kedden lépett hatályba. Az Igazságügyi Hivatal, amely egyben a Családi Csődvédelmi Szolgálatok központi szerve, www.csodvedelem.gov.hu címen elindította a szolgálat hivatalos kommunikációját szolgáló honlapot.

Itt az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez, a hitelező bankoknál történő elindításhoz szükséges legfontosabb információk találhatók, valamint innen tájékozódhatnak az érdeklődők az eljárás két fő részének, a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárási szakasznak a fontosabb jellemzőiről - írták.

A következő egy évben eljárás kezdeményezésére jogosultak számára a honlap külön információs blokkot tartalmaz, amelyben a Jogosult vagyok-e? elnevezésű alkalmazás segítségével tájékozódhatnak a látogatók a kezdeményezés legfontosabb feltételeiről.

A honlapról letölthető az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez szükséges űrlapcsomag is, valamint a kitöltési tájékoztató. Ezt a nyomtatványcsomagot a pénzügyi intézmények is elérhetővé teszik a hiteladósaiknak, továbbá beszerezhető a Családi Csődvédelmi Szolgálatok területi szerveinél, illetve a megyei és fővárosi kormányhivataloknál is - jegyezték meg.

A Magyar Bankszövetség, bár elsietettnek tartja a magáncsőd bevezetését, hisz a koncepcióban - jelezte Becsei András alelnök.

"Több sikeres nemzetközi példa is található magáncsődre. Ezek a magáncsőd intézmények a hosszú évek alatt kiforrták magukat, tehát valószínűsíthető, hogy a magyar magáncsőd eljárás esetében is felmerülhetnek gyermekbetegségek az elején. Ugyanakkor a koncepciót jónak látjuk, a felek jelentős együttműködésére épül, és erősen reméljük, hogy meg is fog valósulni a gyakorlatban."

Becsei András 25-40 ezer belépőre számít.