Éves szinten Magyarország a második, havi összevetésben pedig a negyedik helyen áll az unió statisztikai hivatalának becslése alapján.

Az Eurostat adatai szerint éves szinten kiugróan magas, 40 százalékos növekedést mutattak ki Írországban, majd 8,9 százalékkal Magyarország következik, megelőzve Lettországot (8,7 százalék) és Lengyelországot (6,6 százalék). A legnagyobb mértékben tavaly márciushoz viszonyítva Finnországban csökkent az ipari termelés (-4,4 százalék), majd Svédország (-1,1 százalék), Málta (-1,0 százalék) és Németország (-0,1 százalék) következik.

A havi összevetés más képet mutat. Márciusban az euróövezet 19 országának ipari termelése februárhoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az unió egészében pedig nem változott. A legnagyobb növekedést Lettországból (10,9 százalék), Dániából (4,6 százalék), Írországból (3,0 százalék) és Magyarországról (2,6 százalék) jelentették, míg Hollandiában 3,6 százalékkal, Litvániában 3,4 százalékkal, Észtországban pedig 1,0 százalékkal visszaesett az ipari termelés.

A KSH a részletes adatok alapján kedden azt jelentette, hogy márciusban az ipari kibocsátás 11,6 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztítva 9,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Szezonálisan és munkanaphatással korrigálva a termelés 2,6 százalékkal múlta felül az előző havit.