A könyvvizsgálók felelősségének három szintjét határozta meg az elnök. Első az, amikor a könyvvizsgáló részese volt a csalásnak, ez bűncselekmény.

A második esetben a könyvvizsgáló gondatlanul járt el. Ha kicsi a cég, akkor a kamara fegyelmi bizottsága jár el, a közérdeklődésre számot tartó esetekben viszont - ilyenek a mostani bróker ügyek is - a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó közfelügyelet vizsgálódik az ügyben.

A harmadik esetkör az, amikor a könyvvizsgáló kellő gondossággal járt el, minden szakmai protokollt betartott, mégis bekövetkezett a csalás. A könyvvizsgáló vagyonának a zárolását ebben az esetben kifogásolja a kamara.

A mostani botrányban érintett brókercégek könyvvizsgálóinál a közfelügyelet minőségellenőrzést végez, a nem ilyen társaságok könyvvizsgálóinál a kamara folytatja le a minőségellenőrzést, amely a protokoll betartásának a vizsgálatát jelenti - tette hozzá az elnök.

Lukács János kifejtette: a könyvvizsgálatra nem kötelezett, 300 millió forint alatti árbevételű cégek személyes ráfordítása 29 százalékkal kevesebb, mint az ettől nagyobb, könyvvizsgálatra kötelezett cégeké. A különbség több száz milliárd forint adó- és járulék terhének elkerülését jelenti. A szürke gazdaságra jellemző megoldásokat a könyvvizsgált cégek nem merik alkalmazni - tette hozzá.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjainak a száma mintegy 5 ezer, ebből 3 ezer aktív. Az éves fegyelmi ügyek száma 300, de ezek többsége a kötelező továbbképzés kihagyása, illetve késedelmes tagdíjfizetés miatt indul. Tavaly - a közfelügyeleti hatóság kezdeményezésére - egy fegyelmi ügy figyelmeztetéssel, 3 pedig pénzbüntetéssel zárult. Idén eddig 1 írásbeli megrovás és 2 pénzbírság kiszabására került sor, a közfelügyelet által kezdeményezett ügyekben - olvasható a tájékoztatón az újságíróknak átadott statisztikában.

Az MKK által lefolytatott fegyelmi eljárásokban 2014-ben 27 figyelmeztetés, 14 írásbeli megrovás és 21 pénzbírság volt a szankció, 5 tagot zártak ki.