A szeptember végén 25 112 milliárd forint összegű adósságot a harmadik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 330 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése pedig 6 milliárd forinttal növelte - olvasható a közleményben. Az államháztartás nettó tartozása (22 734 milliárd forint) a GDP 75,2 százalékát tette ki 2014 harmadik negyedévének végén, a három hónappal korábbi 76,3 százalék után.
Magyarország október végén kétmilliárd euró adósságot törlesztett az Európai Uniótól 2008 őszén felvett hitelből, amivel önmagában 2,1 százalékponttal csökkent a GDP-arányos államadósság.
A múlt év végén 79,4 százalékon állt a GDP-arányos államadósság, az idei év végére pedig 76, 9 százalékos szinttel számol a kormány.

A államháztartási hiány 692 milliárd forint, a GDP 2,3 százaléka volt a szeptember végén zárult egy évben.

2014 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási igénye a negyedéves GDP 0,2 százalékát tette ki, 13 milliárd forint volt.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 33 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A pénzügyi eszközök közül nőtt a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, a vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik viszont csökkentek. A kötelezettségek közül a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások terén mutatkozott érdemi növekedés.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 34 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen növekedtek kincstári betéteik, a háztartásokkal szembeni járulékköveteléseik viszont csökkentek. Kötelezettségeik terén a vállalatokkal szembeni egyéb tartozások mutattak kismértékű csökkenést.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2014 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 6,2 százaléka (1870 milliárd forint) volt. 2014 harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (354 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,5 százalékát tette ki.

A háztartások pénzügyi vagyonában történt szerkezeti átalakulás az elmúlt negyedévekben tapasztalt módon folytatódott tovább. A készpénz és a folyószámlabetétek állománynövekedése a korábbi időszakokhoz hasonlóan magas.

A háztartások számottevő mértékben vásároltak hosszú lejáratú állampapírokat, és változatlanul jelentős emelkedés tapasztalható a lakossági befektetésijegy-állományban.

Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a biztosítástechnikai díjtartalékoknál. A pénzügyi eszközök közül állománycsökkenés az egyéb betétek és a rövid lejáratú értékpapírok esetében volt meghatározó, előbbi esetében a csökkenés tranzakció és egyéb volumenváltozás együtteséből fakadt. A kötelezettségek csökkenését elsősorban a devizahitelek törlesztése magyarázza, miközben élénkült a forinthitel-felvétel - közölte az MNB.