"Az egyik ilyen, hogy a Magyar Nemzeti Bank történelmi mélységbe, 2,1 százalékra csökkentette az alapkamatot, így tehát lényegében nagyon alacsony a forint kamattartalma, ami véderőt jelenthet az olyan feszültebb periódusokban, mint amely éppen a csütörtöki kereskedésben is kibontakozott."

Emellett az orosz-ukrán konfliktus és a konjunktúra-kilátások romlása hatott a forint teljesítményére, valamint az, hogy az amerikai jegybank várható kamatemelése miatt lendületet kapott a dollár, ami szintén csökkentette a feltörekvő piacok - így Magyarország és a magyar fizetőeszköz - vonzerejét. Az utolsó júliusi kereskedési nap viszont nem csak a zárások miatt volt fontos a kereskedők számára, hanem azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank az eddigi kéthetes kötvényeit mától kéthetes betétekké alakította.

"Ehhez az eszközhöz a külföldi intézmények direkt módon már nem férnek hozzá, így tehát azok a befektetők, amelyek úgymond az utolsó pillanatig ebben az eszközben maradtak, azok a jogszabályi változások miatt kénytelenek ebből az eszközből kimenni és azok adott esetben, hogyha nem más magyar piaci eszközben maradtak, akkor elhagyta az országot ez a tőke, ez pedig ilyen értelemben szintén a forint gyengüléséhez járulhatott hozzá."

Az hogy erősödhet-e, stagnál vagy tovább gyengül a forint a következő napokban, Weinhardt Attila szerint jelentős mértékben a nemzetközi pénz- és tőkepiaci környezettől függ.

Ma 315 forint fölé is emelkedett az euró árfolyama, miután tovább romlott a nemzetközi befektetői hangulat. Az európai vezető tőzsdeindexek jelentős esést mutatnak, és a kockázatkerülést erősíti a közel-keleti feszültség is.

A napi.hu által megkérdezett elemzők szerint azonban a gyengülés még nem ért el olyan szintet, amikor az MNB már beavatkozna. Az első lépés valószínűleg verbális intervenció lenne.