Csányi Sándor erről a vg.hu internetes portálon nyilatkozott, hozzátéve, hogy a bank tájékoztatása korrekt volt, és bízik abban, hogy ezt majd a bíróságon is érvényesíteni tudják. A perek augusztusban kezdődnek el.

Az OTP elnök-vezérigazgatóját meglepte az árfolyamréssel kapcsolatos jegybanki számítási iránymutatás, amely szerint tőketőrlesztésként kell elszámolni a túlfizetéseket, valamint az is, hogy a kamatot változatlannak kell tekinteni. Csányi Sándor rámutatott: ha a bankok kedvezményt adtak, amire volt példa az első években, abból a pénzintézeteknek nem jár vissza semmi, viszont, ha kamatot emeltek, akkor az ügyfeleknek jár vissza az induló kamathoz képesti különbözet.

Csányi Sándor hangsúlyozta: súlyos károkat fog okozni a kormányzati intézkedés, a bankszektor tőkéjének legalább a harmadát el fogja vinni, és ennek pótlása nehéz lesz. Úgy vélte, hogy a bankok hitelezőképessége romlani fog, jelenleg tartanak az eszköz felülvizsgálatok, ősszel pedig következik a banki stresszteszt. Véleménye szerint olyan tőkehiányok alakulhatnak ki, amelyeknek a pótlása nehezen lesz majd megvalósítható.

Palkó István a Portfolio elemzője is meglepetésként értékelte a jegybank számítási módszerét, amelynek ismeretében valóban akár 900 milliárd forint is lehet a bankszektor terhe az intézkedéscsomag kapcsán, ami egyúttal az ügyfeleknek több visszatérítendő pénzt jelent.

A Portfolio elemzője az InfoRádióban azt mondta: 20-30 százalékkal magasabb lehet az az összeg, amit visszakapnak a devizahitelesek a bankoktól, mint amivel korábban számoltak - legalábbis a Magyar Nemzeti Bank által közzétett számítási módszer szerint. Hozzátette: a módszer egyelőre csak az árfolyamrésre vonatkozik, de várhatóan az egyoldalú kamatemelések esetében is hasonló logika fog működni. Azonban az MNB iránymutatása alapján arra következtethetünk, hogy kétféle elszámolás lesz, az élőszerződések esetében csökkenni fog a tőketartozás, a már lezárt szerződések esetében pedig készpénz járhat vissza az ügyfeleknek - vélekedett a Portfolio elemzője.

A Moody's nemzetközi hitelminősítő épp csütörtökön erősítette meg, hogy továbbra is érvényben tartják a magyar bankszektorra vonatkozó negatív kilátásokat, amelynek hátterében nagy valószínűséggel a jegybanki számítások is állhatnak. A hitelminősítő szerint a magyar bankszektorban továbbra is komoly bizonytalanságok vannak a bankok növekedését és nyereségességét illetően, és várhatóan folytatódik a hitel-leépítés.

A Moody's számítása 800 milliárd forint fölé teszi a devizahiteles csomag hatását, és megjegyzi: a bankok tőkéjének jelentős részét elviheti az intézkedés. Korábban a Fitch is jelezte: a devizahiteles csomag várhatóan magas költségei miatt a Magyarországon működő bankok feltőkésítésre szorulnak majd anyabankjaiktól.

A vg.hu portál egy másik cikkében kérdésre Csányi Sándor saját üzleti vállalkozásaival kapcsolatban kiemelte: több mint egymilliárd forintos kiesés jelenthet a nevéhez köthető cégek számára a területalapú támogatások elvonása. Csányi Sándor bízik abban, hogy kompenzáció lesz és akkor az érdekeltségeinél is kisebb mértékű lesz a kiesés.

A kormányzat nemrég döntött arról, hogy 100 százalékban elvonják a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait 1200 hektáros birtokméret felett. Az 1037 és 1200 hektár közötti birtokoktól 5 százalékot vonnak el. Ez összesen 525 nagyüzemet érint, mintegy 20 milliárd forint értékben.

Csányi Sándor bízik a kompenzációban, mivel az nemcsak az agrárcégek, hanem az egész magyar élelmiszeripar helyzetét befolyásolja majd, ha nem lesz hatékony alapanyag-termelés, akkor hatékony élelmiszeripar sem lesz és akkor teljes leépülés következhet be - olvasható a vg.hu cikkében.