Két hét múlva, június 16-án összeül a Kúria Polgári Kollégiuma, és akár meg is hozhatja a jogegységi döntést, és ha aznap nem is, de az ítélkezési szünet kezdete előtt bizonyosan meglesz a várva várt joegységi határozat - derült ki a Kásler-per tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón.

Simonné Gombos Katalin, a Polgári Kollégium szóvivője azt mondta: minden érintettnek fontos, hogy mielőbb útmutatás szülessen.

A Kúria érzi annak a felelősségét, hogy lehetőség szerint minél hamarabb döntse el azokat a kérdéseket, amelyek a társadalom széles rétegeit foglalkoztatják - hangsúlyozta Simonné Gombos Katalin.

"A Kúria a saját jogszolgáltatása során minden egyes ide forduló felülvizsgálati kérelemhivatkozásnál, naponta többször találkozik ezekkel a hivatkozásokkal, tehát a Kúria munkáját is könnyítené, ha egy egyértelmű, határozott jogi álláspont foglalható el a jövőre nézve. De nem elsősorban a Kúria számára, hanem az alacsonyabb fokon eljáró bíróságok számára lenne nagyon fontos a jogegységi döntés, hiszen ha elvi éllel eldőlnek az ügyek, ezekben a kérdésekben a meghozandó ítéletekben nyilván ezekhez alkalmazkodni kell, ami egyértelműen egy egységes jogalkalmazáshoz vezetne" - mutatott rá a szóvivő.

A Polgári Kollégium több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben hozhat jogegységi döntést, és egészítheti ki a tavaly decemberben közzétett határozatát.

A tájékoztatás szerint 4 kérdést vizsgálnak majd. Egyrészt, hogy maga a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés tisztességtelen-e a tekintetben, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli, valamint, hogy bank tájékoztatása miatt tisztességtelen-e a szerződés.

Vizsgálni fogja még a Kúria Polgári Kollégiuma az egyoldalú szerződésmódosítás körülményeit, valamint azt is, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen-e. A jogegységi határozat az összes bíróságra nézve kötelező érvényű, és ezzel együtt a devizahiteles perekre is.

A Kúria ugyanakkor óvott attól, hogy tömegével induljanak perek, hiszen a jogegységi határozat a bankokra is róhat kötelezettséget, illetve a jogalkotásra is minden bizonnyal hatással lehet.

A teljes jogegységi döntés, illetve az eszerinti útmutatás minden fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozik majd, azaz nemcsak a lakáshitelekre.