Tavaly összesen több mint 900 tonna húsvéti figurát fogyasztottunk el, ennyire számítunk az idén is - mondta el Benke Anna. Hozzátette: ez csaknem egyharmadával több a karácsonykor gazdára találó csokimikulások mennyiségének.

Húsvétkor a csokitojások vezetik a húsvéti népszerűségi listát, lekörözve a nyuszikat. Az összes eladott figura 50 százaléka ugyanis csokitojás, mögöttük 45 százalékkal a második legnépszerűbbek a nyulak. Azonban a bárányok, kacsák és csokicsibék lemaradtak a sorban: együttesen is csak 5 százalékot tudhatnak a magukénak - ismertette az édességgyártók szövetségének titkára. Jelezte, hogy nem csak mennyiségben, hanem értékben is a tojás vezet.

Benke Anna elmondta, hogy az édesipar mindinkább szeretné a jobb minőségű termékek felé terelni a fogyasztókat.

"Ez a kölcsönös kommunikáció sikeresnek tűnik: ma már ciki tejbevonó csokifigurát ajándékozni" - fogalmazott.

Az édességgyártás nagy eredményének nevezte, hogy míg 2006-ban iparági szinten a csokoládéfigurák alig több mint fele készült valódi csokoládéból, addig 2013-ban a Magyarországon kapható figurák 90 százaléka már nem tartalmaz bevonómasszát.

Magyarországon egyébként legelőször télapófigura készült csokoládéból, de nem csokoládégyárban, hanem a Gerbeaud cukrászdában. A figurák sikerén felbuzdulva aztán hamarosan a csokoládékészítők is észbe kaptak, és gyártani kezdték a figurákat. Az első csokinyulak és tojások a Szentkirályi utcai csokoládégyárban készültek a 30-as években, akkor még nem gépsoron, hanem egyedi öntőformákban - idézte fel Benke Anna.