A kormány november végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben.

Az indítvány lényegében két elvi kérdést tartalmaz. Egyrészt, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná. A kormány indítványának másik eleme az, hogy a devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal.

A kormány devizahitelekkel kapcsolatos indítványa konkrétan három ponton kéri az alaptörvény értelmezését. Egyrészt a tisztességes gazdasági verseny, az erőfölénnyel való visszaélés, illetve a fogyasztók jogainak kérdéskörében, másrészt az emberi méltóság sérthetetlensége, harmadrészt pedig a demokratikus jogállamiság vonatkozásában. Az utóbbi két kérdésben az értelmezést az indítványozó abból a szempontból kérte, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel módosíthatók jogszabállyal fennálló szerződések.

A kormány kérdései nem valamely konkrét devizahiteles probléma megoldására irányulnak.
Alkotmányértelmezésre irányuló indítványnál az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény hivatkozott rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.

Az Ab eljárásának nem tárgya a Kúria devizahitelekkel kapcsolatban tavaly decemberben hozott jogegységi határozata, és szintén nincs közvetlen kapcsolat az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt folyó eljárás között.