A gyorsíróbajnok 2014-ben Ferenc Zsuzsa, szövegszerkesztésben Csikós Edina végzett az élen.

Vágner Anna az InfoRádióban elmondta, véletlenül talált rá a felhívásra, hogy megrendezik az idei első bajnokságot, pedig ügyfelei már évek óta buzdították, hogy érdemes lenne kipróbálni magát versenyen is. Bevallotta: többek között eddig azért nem indult, mert "éjszakai bagoly" és gépíró versenyek általában korán reggel kezdődnek.

A gépíró-bajnok szerint a legfárasztóbb dolog a gépelésben a megfeszített üléshelyzet és az, hogy nagyon kell koncentrálni.

Vágner Anna a pályát még írógépen kezdte és a számítógépes korszak előtt, elektronikus írógépen is dolgozott.

A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége ebben az esztendőben lesz 89 éves, 1925. április 25-én alakult meg. A megalapítás óta eltelt idő alatt főként a gyorsírás népszerűsítésén fáradozott a szervezet.

A gyorsíráson kívül a 10 ujjas vakírás népszerűsítésével, versenyek szervezésével foglalkozik a szövetség. A számítástechnika elterjedésével a számítógépes szövegszerkesztés felváltotta a hagyományos gépírást, ezért az utóbbi években kiemelt figyelmet fordít erre a területre is. Az oktatásban a módszertani tapasztalatok átadásában, cseréjében, valamint a versenyzési lehetőségek megteremtésében vállalt szerepet.

Feladatának tekinti a szakmával összefüggő történeti emlékek gyűjtését, rendszerezését, a szakmát gyakorlók és tanítók kapcsolattartását, érdekvédelmét.

1927-ben Radnai Béla megalkotta az egységes magyar gyorsírást. Művét számos nyelvre átültették. Ez a rendszer számtalanszor bebizonyította, hogy életképes, könnyen megtanulható, eredményes. Sikerét jellemzi, hogy 1995 óta - és egészen 2003-ig - Magyarország adta a gyorsíró világbajnokot, Lestár Éva parlamenti gyorsíró személyében.

További információk itt.