A nyolc jelenlévő tanácstag közül 20 bázispontos csökkentésre voksolt Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György és Windisch László, míg Pleschinger Gyula 10 bázispontos lazításra szavazott. Matolcsy György jegybankelnök nem vett részt a testület ülésén. Pleschinger Gyula negyedszer szavazott egyedül 10 bázispontos csökkentésre, amikor a tanács 20 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

A monetáris tanács tavaly augusztusban kezdett enyhítési ciklusa során 7,0 százalékról 25 bázis pontonként csökkentette az alapkamatot 12 hónap alatt 4,0 százalékra, augusztustól pedig négy kisebb, 20 bázispontos lépéssel 3,2 százalékra.

A legutóbbi döntést követően kiadott jegyzőkönyvben a tanács jelezte, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.

A 3 százalékos középtávú inflációs cél további monetáris lazítás irányába mutat, mert a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A globális pénzügyi környezetben viszont az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása befolyással lehet a monetáris politika mozgásterére. A nemzetközi pénzügyi környezet összességében támogató maradt, azonban a globális pénzpiaci hangulat változékonysága továbbra is kockázatot jelent, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja.

A monetáris tanács megítélése szerint idén folytatódik, jövőre pedig megélénkülhet az ország gazdasági növekedése. A kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétől, miközben a magas, de csökkenő tendenciájú munkanélküliség meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A tanács a fokozatosan élénkülő külső konjunktúra mellett a gyenge belső keresleti környezet fennmaradására számít.

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok egyaránt konzisztensek a monetáris kondíciók további lazításával. A kamatcsökkentés mértékét illetően azonban nem volt egységes a döntéshozók megítélése.

A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az ülésen egy tag arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország kockázati megítélését alapvetően külső körülmények befolyásolják, melyek véleménye szerint meglehetősen törékenyek, ezért szükséges figyelni a hozamgörbe meredekségét, illetve a külföldiek kezében lévő forint-kötvényállomány alakulását, amelyek figyelembe vétele jelenleg a korábbinál is óvatosabb mértékű alapkamat csökkentést tehet indokolttá. A többi tanácstag azonban az inflációs és reálgazdasági folyamatokra, valamint a támogató nemzetközi környezetre tekintettel nem látta indokoltnak az amúgy is óvatos monetáris lazítás ütemének további lassítását.

A 20 bázispontos csökkentésre szavazó döntéshozók egyetértettek abban, hogy a globális pénzügyi piaci kilátások alakulását nem lehet nagy biztonsággal előre jelezni, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyértelmű jelek hiányában nem célszerű megelőző jelleggel reagálni az ilyen típusú kockázatra, különösen akkor, amikor a reálgazdaság helyzete és az inflációs kilátások további lazítást indokolnak.