Hegyalján jelenleg 5500 hektáron terem szőlő, a teljes eredetvédett terület azonban mintegy 11 ezer hektár - mondta Tombor András, a Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottsági elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: a teljes lehetőségeknek tehát csak közel felét használja ki a borvidék, amelynek a legnagyobb pincészete a mintegy 1100 hektár termését felvásároló Tokaj Kereskedőház.

A tervezett fejlesztés célja, hogy a Tokaj-Hegyalján a jelenleginél nagyobb területen termeljenek szőlőt, ezáltal minél több ember találjon fenntartható, megfelelő életszínvonalat nyújtó munkát. Mindez persze csak úgy működik, ha a megtermelt borokat a hazai és a világpiacon megfelelő áron értékesíteni lehet - emelte ki a szakember. A mennyiséget tehát a minőséggel együtt kell emelni, ezáltal a borvidéknek olyan fenntartható pályára kell kerülnie, amely lehetővé teszi a pincészetek nyereséges működését. A jelenlegi struktúra nem fenntartható, mert a borok magas önköltségi árát a vállalkozások jelentős része nem képes érvényesíteni az eladási árban.

Tombor András arról is beszélt az Arénában, hogy az előttünk álló 5-10 évben olyan növekedés érhető el, hogy a megművelt szőlőterület 7500 hektárra növekedjen. Az ágazat így a jelenlegi 5-6000 ember helyett 7-8000 fő számára biztosíthat megélhetést.

A területek felmérése

A változásokhoz szükséges feladatok egy részének elvégzése már elindult. A Tokaj Kereskedőházon belül megkezdte a munkát az a csoport, amely felméri, értékeli a termőterületeket, először azokat, ahonnan az állami pincészet felvásárol. Ilyen termőhelyi potenciál-felmérések a világ egyes borvidékein (Elzász, Loire-völgye, Chile, Ausztrália) már lezajlottak, ennek a jól kidolgozott szakmai részletei ismertek.
Azoknak a területeknek a felmérése megtörtént, amelyekről a Kereskedőház felvásárol, így már látható, hogy honnan nem vásárolnak majd a jövőben alapanyagot. Ez a jelenlegi 1100 hektárnak csak a kisebbik része - hangsúlyozta Tombor András.

Azoknak a tulajdonosoknak alternatív megoldásokat ajánlanak majd fel, akik olyan parcellákban termelnek, ahonnan a jövőben a Kereskedőház nem fog szőlőt vásárolni. A végleges megoldások még nem formálódtak ki, de a kormányzatnak javasolni fogják, hogy jöjjön létre egy speciális tokaji földalap.

Tokaji földalap

Ez a földalap azokat a területeket kezelné, amelyeket hosszú távon művelésre alkalmasak. Lehetővé kell tenni, hogy ezeken földeken minden olyan személy gazdálkodhasson, aki szeretne megfelelő minőségű szőlőt termeszteni azzal a céllal, hogy azt az állami pincészet számára eladja. Tombor hangsúlyozta: ezek csakis olyan területek lehetnek, amelyeken prémium-minőségű alapanyagot lehet megtermelni. Minden egyéb esetben az a lassú agónia folytatódik, amely bizonyos tekintetben eddig jellemezte a borvidéket.

Tombor szerint az ilyen folyamatok vége mindig az, hogy akik rosszul járnak, azok az államtól várnak segítséget. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben is többször előfordult, hogy a költségvetésből fordítottak nem kis összegeket arra, hogy ezeket a problémákat kezeljék. Tombor András szerint meg kell fordítani a folyamatokat: az állam ne a végén, kármentő szerepben avatkozzon be, hanem úgy legyenek elköltve az állami pénzek, hogy elősegítsék egy produktív gazdálkodási struktúra létrejöttét.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.Visszatér az állami tulajdon?

Miként működne a tokaji földalap - kérdeztük az Aréna vendégét. Arra a kérdésre, hogy ezek állami tulajdonban lévő földek lennének-e, Tombor András kifejtette: kétféle megoldás lehetséges. Vannak olyan területek, amelyeket szerinte érdemes megvásárolnia az államnak azoktól az emberektől, akik nem kívánnak, vagy életkoruk miatt nem tudnak hosszú távon a magas minőség mellett elköteleződni. A másik megoldási egy hitelkonstrukció kidolgozása, amelynek keretében az állam hozzá tud járulni ahhoz, hogy azok a helyben élők, vagy akár a borvidékre betelepülni szándékozók szőlőt tudjanak termelni.

Marketing, külföldi partnerrel

Kérdésre válaszolva Tombor András az Arénában arról is beszélt, hogy folyamatban van annak a hosszú távú tanácsadó partnernek a kiválasztása, aki közreműködik majd a tokaji borok hatékony világpiaci értékesítésében. Ezt a partnert nem a Tokaj Kereskedőház számára, hanem a teljes borvidék számára is keresik. Amikor mi márkaépítésről beszélünk, akkor nem a Kereskedőházra, hanem a teljes Tokaj-márkára gondolunk - hangsúlyozta Tombor. Ez hosszú távú, sziszifuszi munka, amit nagyon következesen el kell végezni. A szakember az Aréna végén azt is hangsúlyozta, hogy a műsorban ismertetett jelentős fejlesztések és átalakítások mögötti koncepció erős kormányzati támogatást élvez.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.