Egy tagállami diplomata szerint rengeteg lényegi előrelépés történt, amióta a bizottság szeptemberben előállt a maga javaslatával a közös bankfelügyeleti mechanizmusra (Single Supervisory Mechanism, SSM) vonatkozóan. A forrás szerint a bizottság eredeti javaslata ugyanis kizárólag a 17 eurózónatag és Nagy-Britannia érdekeit vette figyelembe.

"Ha akartok beléphettek, de jogokat nem kaptok, és bármikor kitehetjük a szűrötöket" - sommázta a diplomata az eredeti javaslat nem eurózónatagokra vonatkozó értelmezését, hozzátéve, hogy ehhez képest mostanra komoly érdemi előrelépés tapasztalható.

A forrás szerint a mostani elképzelés "kínai nagy falat" húzna az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül megvalósítandó bankfelügyeleti testület és a monetáris politikát irányító kormányzótanács között. Utóbbiban csak az eurózóna tagjai rendelkezhetnek szavazati joggal, míg a felügyelőbizottságban a nem eurózóna tagok is azonos jogokkal vehetnek részt, kifogást emelhetnek, ha valamivel nem értenek egyet és kifejthetik, miért. A felügyeleti munkát 99 százalékban ez a testület végezné. Az eredeti javaslat teljeséggel kizáró volt, a mostani pedig totálisan befogadó - mondta a diplomata. A közös bankfelügyelethez az eurózóna tagországainak kötelező a csatlakozás, az övezeten kívüli országok pedig maguk dönthetnek, hogy belépnek-e.

A név nélkül nyilatkozó forrás szerint a jelenlegi helyzet rendezett és kiszámítható, ugyanakkor nem számít "nagy durranásra" a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón. Úgy vélte, a gazdasági és monetáris unió (EMU) elmélyítését szolgálni hivatott lépések közül a mostani csúcstalálkozón az egyes lépések lényegi tartalmáról nem lesz szó, csak kötelező határidőket tartalmazó ütemterv készül. Konkrét lépés várható a bankunióra vonatkozó kérdésben, ami ennek az első építőeleme, valamint fel kell mérni, hogy mi az, ami megvalósítható a következő európai parlamenti (EP) választások előtt, és meddig lehet elmenni a választások után, valamint azt követően, hogy 2014 őszén feláll az új Európai Bizottság.

A bankfelügyelet részletkérdéseivel kapcsolatban a diplomata elárulta: a tagállamok állandó képviselői előtt lévő dokumentum szerint azok a bankok tartoznának közvetlenül az EKB felügyelete alá, amelyek rendszerszintű kockázatot jelenthetnek, amit a tagállamok úgy értelmeznek, hogy a bank teljes eszközértéke meghaladja a 30 milliárd eurót, valamint az anyaországa mellett még további legalább két ország területén van jelen. A többi bank esetében az EKB égisze alatt ugyan, de továbbra is a jelenlegi tagállami felügyeleti hatóságok látnák el az ellenőrzést.

Az EMU további "építőköveiről" a diplomata megjegyezte, hogy az úgynevezett hatos csomaggal, a karnyújtásnyi távolságban lévő kettes csomaggal és a fiskális paktummal, amelyek a tagállamok gazdaságpolitikájának, fiskális politikájának nagyobb koordinációját teszi lehetővé, az európai szemeszter - amely a gazdasági konvergenciát szolgálja - valós "eszköztárat" kap ezen a téren. Azokról a tervekről, amelyek arra vonatkoznak, hogy az eurózónának legyen külön "fiskális kapacitása" és a tagállamok támogatásukért cserébe szerződésben vállalják a strukturális reformokat, a név nélkül nyilatkozó forrás úgy vélekedett, hogy ezekben a kérdésekben nagy a megosztottság az eurózóna tagjai között is, de kár ezekre most túl nagy hangsúlyt fektetni, mert ezekben nemcsak a megvalósítás, de még a konkrét tervek is nagyon távoliak, amelyek hiányában viszont alaptalan félelmek és elvárások támadhatnak.

Nem tulajdonít a diplomata túl nagy jelentőséget annak sem, hogy az eurózónán kívüli svédek kijelentették: minden valószínűség szerint egyelőre a bankfelügyeletben sem óhajtanak részt venni. A forrás szerint Svédország erős bankfelügyeleti és -szanálási rendszerrel rendelkezik, "tud segíteni magán", és ezzel évekkel, ha nem évtizedekkel előz meg más tagállamokat, olyanokat is, amelyek már tagjai az euróövezetnek.