Franc Krizanic, a távozó szlovén kormány pénzügyminisztere szerint aggodalomra nincs ok, a rendelkezésre álló források alapján legalább 2014-ig nem várható komolyabb megrázkódtatás a finanszírozásban.

Az Európai Bizottság egy szóvivője az állampapírpiaci fejleményre reagálva hangsúlyozta, Brüsszel nem kételkedik abban, hogy az euróövezeti tagország külső segítség nélkül megoldja problémáit.

Görögország, Írország és Portugália azt követően kért segítséget az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy a hozamok 7 százalék fölé emelkedtek.

Szlovénia besorolásán szeptember óta valamennyi vezető nemzetközi hitelminősítő rontott , a bankrendszer romló állapotára és az államháztartási reformok akadozására hivatkozva. Ennek következtében 110 százalékkal emelkedett a szlovén kormánykötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama.

Az államcsőd kockázatát kifejező CDS-árazás egyedül pénteken 12,83 százalékkal nőtt, mindenekelőtt a görög és az olasz válság okozta aggodalmak hatására. Az alig kétmillió lakosú Szlovénia első számú kereskedelmi partnere a szomszédos Olaszország.