Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira - ismertette a miniszter.

Matolcsy György elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300.000 új munkahely jöjjön létre.

A miniszter szólt arról is, hogy a kormány tervei szerint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot 2012-ben "üzemelik be", s tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek.

A második, vagyis ágazati érdekegyeztető szinten egy kétoldalú, a munkáltatók és munkaadók közötti egyeztető rendszer működik majd, itt az állam mint munkáltató vehet majd részt - mondta a tárcavezető.

Matolcsy György kiemelte: Magyarország jó úton halad afelé,hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére teljesüljön a 300.000 új munkahelyre vonatkozó vállalás, ehhez azonban új gazdaságpolitika, új közmunkaprogramok, és új érdekegyeztetés szükséges.

Jobbak az adatok

A miniszter elmondta: az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának köszönhető, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.

Tavaly a Munkaerő-piaci Alapból (MAP) 128 milliárd forintot költöttek közmunkaprogramra, amelyekben körülbelül 100.000 embert foglalkoztattak napi 8 órában - emlékeztetett Matolcsy György. Jelezte: az idén az a cél, hogy a rendelkezésre álló 64 milliárd forintból 4 órás, de összesen 250.000 munkavállalóra kiterjedő közmunkaprogram szerveződjön. Jelezte, hogy júliustól újabb, kísérleti közmunkaprogramok indulnak.

Bertha Szilvia (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány "drága és manipulatív" kérdőívek kiküldésével "helyettesítette" a társadalmi párbeszédet, elmaradtak a szakmai viták.

Matolcsy György erre úgy reagált, hogy szükség van minden egyeztetési csatornára, így a nemzeti konzultációra is, de emellett ott van az ágazati egyeztetés, a jövőbeli Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, valamint maga az Országgyűlés.

Kiss Péter (MSZP) szerint nyugat-európai példák is mutatják, hogy a munka világával kapcsolatos érdekegyeztetést nem helyettesíti a gazdaság és szociális tanácsok rendszere.

Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének kilencről három hónapra történő csökkentéséről a képviselő elmondta: azt csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha az ellátásból kiesetteket más ellátással támogatják, ugyanis a munkanélküliség átlagos ideje 18 hónap.

Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke szerint a közfoglalkoztatásban a "fél pénzen dupla foglalkoztatást" elvnek nincs értelme, mivel a négy órás közmunkával megkeresett bér összege nagyon közel áll a bérpótló juttatás nagyságához. A közfoglalkoztatás így inkább "a statisztikának szól, nem az embereknek" - jegyezte meg.

A nemzetgazdasági miniszter a szocialista képviselők felvetéseire kifejtette: azokat, akik három hónap után nem találnak munkát, a négy órás közfoglalkoztatásba vonják be, amely oktatással is kiegészül. Matolcsy György szerint ez nem zárja ki, sőt elősegíti, hogy az emberek az elsődleges munkaerő-piacon helyezkedjenek el.

Tárgyalást sürgetnek a szakszervezetek

Az ülésen részt vettek az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta: az OÉT 1988 óta működik a munka világának fő egyeztető fórumaként, és a társadalmi béke letéteményeseként. Bár az előző Orbán-kormány alatt is voltak az érdekegyeztetést érintő átalakítások, 1998 és 2002 között mégis működött az Országos Munkaügyi Tanács, ahol meg tudták vitatni a Munka törvénykönyvével (MT) kapcsolatos változásokat - mondta az elnök. Egyben megkérdezte a minisztert, hogy azt MT-t érintő, készülő változtatásokról kivel, mikor és hogyan fognak tárgyalni.

Hangsúlyozta, hogy tárgyalásokra van szükség a munka világát érintő kérdésekről, mert e nélkül akár társadalmi szintű konfliktusok is kialakulhatnak. Párbeszéd nélkül nem tud kialakulni a társadalmi igazságosság, így pedig sérül a demokrácia - mondta.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az adójóváírás fokozatos kivezetése évente munkavállalónként több százezer forintos tehet jelent a munkáltatóknak. A kivezetés ráadásul ágazatspecifikus, és épp azokat a szektorokat - például könnyűipar, mezőgazdaság - terheli, amelyek egyébként fel tudnák szívni a - jellemzően szakképzettséggel nem rendelkező - állástalanokat.

Matolcsy György elmondta: az adójóváírás kivezetéséről ősszel születik majd döntés.