Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Átláthatóbb kampányért módosítaná az ÁSZ a választási eljárási törvényt

Továbbra is a választási eljárásról szóló törvény módosítását javasolja a kormánynak az Állami Számvevőszék annak érdekében, hogy a kampány finanszírozása átlátható legyen. Erről a tavalyi parlamenti választásra fordított pénzek elszámolásának ellenőrzéséről szóló jelentésében írt az ÁSZ, jelezve: a számvevők ellenőrzési hatásköre a hiányos jogszabályi környezet miatt továbbra is korlátozott.

A jelentés összefoglalójában az ÁSZ hangsúlyozta: az ellenőrzés körülményeit illetően a törvény 1998 óta hatályos rendelkezései a negyedik országgyűlési választási ciklusra sem biztosították a feltételeket a kampánypénzek eredetének és felhasználásának teljes átláthatóságához. Így a számvevőszék ellenőrzési hatásköre a hiányos jogszabályi környezet miatt korlátozott maradt, ellenőrzési jogosultságuk kizárólag a jelölő szervezetek elszámolásainak vizsgálatára terjedt ki.

Az ÁSZ ezért - újólag - javasolja a kormánynak, kezdeményezze a választási eljárási törvény módosítását, hogy a kampány finanszírozása átlátható, ellenőrizhető legyen.

A számvevők jelentésükben megállapították: a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Fidesz-KDNP, valamint a Jobbik jelölő szervezet hozta nyilvánosságra az országgyűlésiképviselő-választásra fordított pénzeszközök forrásairól és felhasználásáról szóló elszámolását.

Az MSZP szintén határidőn belül megküldte beszámolóját a Magyar Közlöny szerkesztőségének, de azt jelzése alapján önhibáján kívül, négynapos késedelemmel tették közzé. Az LMP, valamint a független jelölt a beszámolóját késedelemmel küldte meg; ezek a Hivatalos Értesítő 2010-es 52. és 102. számában jelentek meg.

Az ellenőrzés szerint a beszámolókban nyilvánosságra hozott bevételi és kiadási adatok - a Jobbik kivételével - megegyeztek a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő és az ellenőrzésre bemutatott dokumentumok adataival.

A Jobbik beszámolójából hiányzott összesen 394 ezer forint választási kiadás, amelyből 35 ezer forintot nem szerepeltettek a könyvelésben, 359 ezret pedig a politikai kiadások között tartottak nyilván. Hiányzott továbbá a beszámolóból az ezek fedezetéül szolgáló egyéb bevétel. A szabálytalanságból eredően sérült a teljesség számviteli elve - közölte az ÁSZ.

Az összefoglalóban a kampányforrásokról azt írják: az állami támogatás a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az MSZP esetében egyaránt 18,8 millió forint volt, az LMP-nél 14,6 millió. A legtöbb adományt a Fidesz-KDNP kapta, 385,8 millió forintot, míg a Jobbik 84,2 milliót, az LMP 51,4 milliót, az MSZP pedig 60,9 milliót. Az "egyéb saját" bevételek között a Fidesz-KDNP-nél nem szerepel összeg, a Jobbiknál 7,2 millió forintot, az LMP-nél 45,1 milliót, az MSZP-nél pedig 325 milliót tüntetnek fel. Hitelt csak az LMP vett fel a kampányra, 80,6 millió forintot.

A kampányráfordítások döntő részét, több mint 90 százalékát anyagjellegű ráfordításokra költötték a vizsgált pártok, így például plakátra, választási gyűlés megszervezésére, médiában közzétett politikai hirdetésre és névjegyzéki adatszolgáltatásra.

A számvevők közlése szerint a jelöltarányos költségvetési támogatást a jelölő szervezetek szabályszerűen, dologi kiadásokra használták fel.

A szankció nélkül felhasználható keretösszeget a rendelkezésre bocsátott dokumentációk alapján az ellenőrzött szervezetek és a független jelölt nem lépték túl - írták.

Az ÁSZ megjegyezte, hogy a Fidesz-KDNP a kampánycélú bevételeket és kiadásokat elkülönített bankszámlán szedte be, illetve fizette ki, "azokat a működéssel összefüggő pénzforgalomtól a jobb átláthatóság érdekében elkülönítette". A többi ellenőrzött jelölő szervezet a párt működésével kapcsolatos bankszámlát használta a kampány pénzforgalmának elszámolására.

Hozzátették végül, hogy a nyilvántartott kampánybevételek és -költségek bizonylatolása - két szervezetnél feltárt hiba kivételével - megfelelt a számviteli törvényben és belső előírásokban meghatározott követelményeknek.

A Jobbiknál a kampánytevékenységre vonatkozó, annak jogszerűségét igazoló szerződések, egyéb kötelezettségvállalási dokumentumok a vizsgált bizonylatok 31 százalékánál, teljesítésigazolások az ellenőrzött bizonylatok 23 százalékánál nem voltak. A szerződéssel, kötelezettségvállalással alá nem támasztott számviteli bizonylatok a tartalmuk alapján kampánnyal összefüggő költségeket tartalmaztak.

Az LMP-nél a választásokkal kapcsolatos gazdasági események bizonylatainak alaki és tartalmi követelményei közül a könyvelés dátumának rögzítése, valamint igazolása hiányzott. Az alaki hibák azonban a beszámoló valódiságát nem befolyásolták - mutattak rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×