Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) 2011 áprilisi konjunktúra mutatója plusz 16,8 pontra nőtt a 2010 októberi plusz 10,4-ről.

Parragh László kiemelte: a magyar gazdaságot továbbra is az export húzza, a legoptimistábban az exportra termelő, külföldi tulajdonú nagyvállalatok nyilatkoztak, míg a hazai piacra termelő mikro vállalkozások negatívan ítélik meg kilátásaikat.

Az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy továbbra is a német gazdaság húzza a magyart, de míg korábban a magyar gazdaság bővülése követte a német növekedési ütemét, mostanra már kimutatható, hogy 2010 első-második negyedévétől egyre inkább elmarad a magyar gazdasági növekedési üteme a németétől.

A kamara elnöke szerint a lemaradás részben annak tudható be, hogy a német export új külpiacokat talált a magas hozzáadott értéket képviselő termékeinek, míg a magyar vállalkozások nem tudnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel.

A kamara 2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal végezte el a konjunktúra felmérését, a megkeresett 14.000 cégből 1.803 válaszolt. A magyar kamarai felmérés részét képezi az Európai Kamarák Szövetsége (Eurochambres)14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Parragh László elmondta, hogy az építőipari kivételével az ipari cégek kedvező várakozásokról számoltak be. A munkaerőpiac megmozdulását vetíti előre, hogy nőtt a létszámbővítést tervező cégek aránya 26 százalékra. A válaszadók 58 százaléka nem tervez változtatást a létszámban, l7 százaléka pedig leépítést jelez.

Az építőiparral kapcsolatosan az MKIK elnöke megjegyezte: az építőipari cégek a lecsökkentett kapacitásukra is alacsony, 67,5 százalékos kihasználtságot jeleznek, a beruházások megindulása pedig egy 80-85 százalékos kapacitáskihasználtság után érezhető.

Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a javulás ellenére a részmutatók bizonytalanságot jeleznek, a GVI bizonytalansági értéke magasnak mondható szinten, 45,5 ponton áll az idei áprilisi felmérésben.