Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka

Kételkedik a konvergenciaprogramban az EU-bizottság

Az Európai Bizottság pénteken nyilvánosságra hozandó gazdasági előrejelzésében a konvergenciaprogramban szereplőnél magasabbra, 3 százalék fölöttire becsülheti a 2012-es GDP-arányos magyar államháztartási hiányt - értesült csütörtökön a BruxInfo.

A Bizottság GDP-arányosan 3 százalék - tehát ismét a megengedett határ - feletti deficitet jósolhat Magyarországnak 2012-re, míg az április közepén benyújtott magyar konvergenciaprogram jövőre 2,5 százalékos, 2013-ban pedig 2,2 százalékos államháztartási hiányt vetített előre.

Brüsszel elsősorban a Széll Kálmán Terven alapuló konvergencia program bizonyos elemeinek végrehajtásával kapcsolatos kételyei miatt számol a kormánynál nagyobb hiánnyal jövőre, amivel lényegében azt jelzi, hogy pótlólagos intézkedésekre lehet szükség a konvergenciaprogramban szereplő hiánycél elérésére.

Magyarország 2011-es határidőt kapott az EU-tól a túlzott mértékű (3 százalékot meghaladó) deficit megszüntetésére, ami meg is valósul az idén mind a kormány, mind a Bizottság számításai szerint, ám Brüsszel meglátása szerint alapjában véve egyszeri intézkedésekkel, jórészt a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami költségvetésbe való átterelésével.

A Bizottság úgy látja, hogy a pénzügyminiszteri tanács ajánlásával ellentétben 2010-ben és 2011-ben strukturális szempontból egyértelműen romlott a helyzet, így nem lehet készpénznek venni a túlzott deficit eljárás leállítását 2012-ben még akkor sem, ha idén 3 százalék alá is csökken a hiány.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×