Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a vizsgált folyamatok elegendő és megfelelő információt szolgáltattak-e az Európai Bizottság és a hazai döntéshozók számára és eredményesen szolgálták-e az EU és a hazai pénzügyi érdekek védelmét.

A vizsgált 2004-2009 közötti időszakban az uniós forrásokat hét költségvetési fejezet intézményei kezelték. Közülük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kezelte az uniós támogatások mintegy 90 százalékát. Magyarország a vizsgált időszakban 3.745 milliárd forint uniós és hozzá kapcsolódó hazai támogatást használt fel.

Az intézmények programonként elkülönülten számoltak be az Európai Bizottságnak a szabálytalanságokról, az azok miatt bekövetkezett visszafizetésekről, de nem készült valamennyi uniós programra átfogó, a programok több éves adatait, a pénzügyi korrekciókat (átcsoportosításokat, bizottsági elvonásokat stb.) is tartalmazó beszámoló - állapította meg az ÁSZ.

Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől, szabálytalanság miatt. Ebből 19,1 milliárd forint (57,7 százalék) a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. Ezen túlmenően a Bizottság Magyarországtól - mint tagállamtól - követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005 és 2006-ra 3,6 milliárd, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt pedig 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.

A követelések behajtási aránya programonként jelentősen eltért. Az NFÜ és az MVH szintjén átlagosan a követelések 40,7 százaléka térült meg, ami uniós összehasonlításban a 2008. évi - romló tendenciát mutató - uniós átlagot éri el. A hazai képet jelentősen ronthatja, hogy a Kohéziós Alap 19,1 milliárd forintos követelésének megtérüléséről nem volt adat az ÁSZ helyszíni ellenőrzésekor!

Jogi problémaként észlelte az ÁSZ azt, hogy egy szabálytalanság nyomán a támogatási szerződéstől történő elállást a polgári jog, míg a támogatás visszakövetelését a közigazgatási jog szabályozza.

Az ÁSZ javaslataiból kiemelendő hogy a kormány mutassa ki - és tegye közzé - az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat, mégpedig átfogóan, a zárszámadás keretében. Továbbá gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról.

A nemzeti fejlesztési miniszternek pedig azt javasolja az ÁSZ, hogy gondoskodjon a követeléskezelés ésszerű, racionális módon való megszervezéséről.