"Még sem az EU sem a (német) kormány nem hozott semmilyen döntést. Ez a tény azt jelenti, hogy a döntés éppúgy lehet pozitív, mint negatív", így idézte Schäuble nyilatkozatát vasárnap a Bild am Sonntag című német lap.

A német pénzügyminiszter azt mondta, hogy a segítség kizárólag Görögországtól függ, mármint attól, hogy kész-e a következő években is folytatni a megkezdett, szigorú takarékosságot. Szerinte a görög segítség EU-beli és német jóváhagyásának "elkerülhetetlen és abszolút feltétele" a görög költségvetés "kemény szerkezetváltása" a következő években.

A német pénzügyminiszter egy másik vasárnapi nyilatkozatában elutasította, hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Görögországnak az euróövezetből való kizárásával oldják meg.

Korábban hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kancellár is, aki kijelentette: nem lehet szó Athén automatikus megsegítéséről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles takarékossági programról az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal.

Christine Lagarde francia gazdasági, pénzügy- és foglalkoztatási miniszter a maga részéről elszámoltatná Görögországot "az alkalmatlan gazdaságpolitikáért", amely az ország államháztartási hiányát a hazai össztermék (GDP) 13,6 százalékára, a közadósságot a GDP 115 százalékára tornászta fel tavaly.

Az EU és az IMF segítségét "a nagyvonalú megbocsátás és a szigor koktéljának" nevezte Lagarde a Journal du Dimanche című hetilap vasárnap megjelent számában, és hozzátette: az ország partnerei szigorúan fogják ellenőrizni a pénzügyi rendteremtést Görögországban. Azt mondta: "A (görög) szükségleteknek megfelelően fogjuk kiutalni a segítséget, és ha késedelmet tapasztalunk a törlesztésben, mi is azonnal a fékre lépünk."

A segítségből az euróövezetre jutó, mintegy 30 milliárd eurónak a felét várhatóan Németország és Franciaország adja össze. A német kormány nem a költségvetésből, hanem olyan hitelkonstrukcióval képzeli el a részvételt, amelyet az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt hoznának össze. További 15 milliárd eurót adna az IMF.

A Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról az IMF vezérigazgatója, Strauss-Kahn nem közölt részleteket hét végi, washingtoni sajtóértekezletén, mondván, hogy a tárgyalások még csak most kezdődnek. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy "a görög állampolgároknak nem kell félniük az IMF-től, azért vagyunk itt, hogy segítsünk nekik".

A tőkepiacok nyugalmáért aggódó Húszak (G20) közül többen a hét végén úgy vélték, hogy a Görögországnak szánt segítség mérete nem elegendő. Jim Flaherty kanadai pénzügyminiszter azt mondta, "vannak aggodalmak, vajon elég nagy-e a csomag ahhoz, hogy ez egyszeri esemény maradjon".