A miniszter szerint a hitelekből finanszírozott - nem csupán magyarországi - növekedés elkerülhetetlenül válsághoz vezet, számos kormányzat azonban a kilábalást az adósságteher növekedésével járó, a hosszabb távú kilátásokat viszont nem javító ösztönző csomagokban látta meg.

"Magyarország bölcsebben járt el" - írta Oszkó Péter, és részletesen ismertette a magyar pénzügyi és gazdaságpolitika új irányát, amely a 2009 tavaszán megalakult kormányhoz köthető, és amely a megszorító intézkedésekkel jelentősen lefaragta a költségvetési deficitet.

A választott terápia eredményességét jelzi, hogy nincs már szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására, és elemzők szerint jövőre 4 százalékkal bővülhet a gazdaság, 2014-től pedig bevezethető az euró - írta a pénzügyminiszter.

Oszkó rámutatott: "Magyarország viszonylagos sikerének egyik oka az, hogy a fiskális politikát alakító tisztségviselők jó előre leszögezték: nem vesznek részt a 2010-es országgyűlési választáson. Így a hosszú távú pénzügyi egyensúly és a gazdasági növekedés érdeke felülírhatta a rövid távú politikai megfontolásokat".

"Amíg egy kormány gazdaságpolitikáját kizárólag egy adott év gazdasági növekedési rátája és költségvetési deficitszámai alapján ítélik meg, addig ettől a politikától nem várható más, mint hogy látszatnövekedést szolgáljon" - írta Oszkó Péter.