A forrást nézve nem, de az útvonalban mindenképpen alternatívát jelent a Déli Áramlat - hangoztatják a szakértők. Ez a csővezeték a Krasznodartól a Fekete-tengeren át vezet Bulgáriába, Várna környékére, és kettéágazva halad tovább: egyik ága Dél-Olaszország felé, a másik Közép-Európa irányába Magyarországon át.

A költségekről megoszlanak a vélemények, a teljes szakasz kiépítését legkevesebb 10 milliárd euróra becsülik, de a végösszeg ennek akár két és félszerese is lehet.

A magyar szakasz üzemeltetését az orosz-magyar vegyes vállalat, a Déli Áramlat projekttársaság végzi majd, magyar részről az államot képviselő MFB a tulajdonos, az oroszok részéről a Gazprom, az alapító okiratot is Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezetői bizottságának alelnöke írta alá a parlamentben, az orosz-magyar vegyes bizottság ülése után.

Az igazgatóságba a két fél fele-fele arányban delegálna tagokat, és váltva lennének elnökök az egyik, illetve másik oldalról; a vezérigazgatókat még nem nevezték meg. Az első hivatalos megállapodást még 2008-ban írták alá. A vegyes vállalat feladata most a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, valamint a továbbiakban az építés finanszírozása, megépítése és működtetése.

A Déli Áramlat új, független útvonalat jelent, de orosz gáz lesz benne. Szakértők többször hangoztatták, hogy a Déli Áramlat nem versenytársa a Nabuccónak, mindkét vezetékre szükség van - az orosz gáztól való függés lazítását azonban egyértelműen az utóbbi jelentené. A Déli Áramlat előnye pedig az, hogy elkerülné Fehéroroszország és Ukrajna területét.

A Déli Áramlatban a legoptimistább becslések szerint 3-5 év múlva indulhat meg a gázszállítás. A vezeték évi 31 milliárd köbméter gázt szállítana, és ebből 10 milliárdot a magyarországi ágon.