eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

KSH: 0,1 százalékkal nőtt a reálkereset

A január-áprilisi reálkereset - a fogyasztóiár-index 6,8 százalékos növekedése mellett - 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Január-áprilisban a bruttó átlagkeresetek összességében 7,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az év első három hónapjában a reálkereset - a fogyasztóiár-index 6,9 százalékos növekedésével számolva - 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a bruttó átlagkereset január-márciusban 6,5 százalékkal, a nettó 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Egy évvel ezelőtt a hivatal azt közölte, hogy 2007. január-áprilisban a reálkereset - a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedésével számolva - 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bruttó átlagkereset 7,4, a nettó átlagkereset 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×