A magyar gazdaság folyamatait rendszeresen vizsgáló IMF idei javaslatai szerint a további konszolidációs lépéseket a stabilitás megőrzését és a növekedést támogató adó és kiadási oldali reformok mentén kell végrehajtani, a monetáris politikának pedig szilárdan kell ragaszkodnia a 3 százalékos fogyasztói-árindexhez.

A banki kockázatkezelési gyakorlatot javítani kell, a pénzügyi védőhálót a pénzügyi felügyeleti szerveknek meg kell vizsgálniuk, és tesztelniük kell azokat.

James Morsink kiemelte, hogy nincs mozgástér adócsökkentésre az ezt ellentételező kiadáslefaragások nélkül.

Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke elmondta: egyetértenek a helyzetértékeléssel és az ajánlásokkal. A monetáris tanács szilárdan elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérésében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az eddig megtett lépések is hozzájárulnak a dezinfláció folytatódásához. Az MNB alelnöke szerint, bár az előrejelzés feltételes, "jó esély van arra, hogy a két éves időhorizonton az inflációs cél teljesüljön".

Az IMF szerint szükség lehet az irányadó kamat további emelésére, részben a világgazdasági fejlemények alapvető inflációs folyamatokra gyakorolt nyomása miatt.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára is azt mondta, hogy egyetértenek a valutaalap megállapításaival és javaslataival. Kiemelte az IMF adócsökkentéssel, a strukturális reformokkal kapcsolatos megjegyzését.

A szakállamtitkár megjegyezte, hogy a hitelesség visszanyerése időt igényel. Szerinte az IMF előrejelzései közeledtek a kormányéhoz.

Teljesíthető a hiánycél

A delegáció vezetője nagy jelentőségűnek nevezte azt az intézkedést, amely alapján 2007-ben csökkent a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az IMF ugyanakkor úgy látja, hogy a globális pénzpiaci helyzet bizonytalanságai miatt továbbra is komoly sebezhetőségi pontok vannak.

Hozzátette, hogy Magyarország GDP arányos államadóssága és nettó külföldi adóssága az unió új tagállamai között messze a legnagyobb. Hangsúlyozta, hogy a sebezhetőségi pontok további csökkentése rendkívül fontos a gazdasági stabilitás és az erős, fenntartható növekedés elérése érdekében.

James Morsink szerint teljesíthető a 2008-as, 4 százalékos GDP arányos költségvetési hiánycél és fontosnak nevezte, hogy az összes többletbevételt az adósság csökkentésére fordítsák. Jövőre elengedhetetlen a költségvetési hiány további csökkentése a konvergenciaprogram szerinti, GDP arányos 3,2 százalékra. A cél eléréséhez a kiadások szigorú féken tartására és erőteljes bevétel-növekedésre van szükség.

Szigorítani kell a feltételeket

A deficit-semleges intézkedések között, a bevételekhez kapcsolódóan beszélt az adóalap szélesítéséről, az adóterhelésnek a munkáról a fogyasztásra és vagyonra történő áttételéről.

A kiadásokkal kapcsolatban a delegáció vezetője azt mondta, hogy a szociális transzfereknél a rászorultsági elv alkalmazásával és a jogosultsági feltételek szigorításával elérhetők megtakarítások. Középtávon a kormányzati kiadások csökkentése az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer további reformjától függ.

James Morsink úgy vélte, hogy 2009-re komoly bizonytalanság jellemzi a gazdasági helyzetet, fontos az, hogy jelentős mértékű tartalék épüljön be a költségvetésbe.

Újságírói kérdésre válaszolva James Morsink jónak nevezte a közpénzügyi törvénycsomagot. Szerinte mind a három eleme fontos, így az adósság-, az elsődleges pozitív egyenlegre vonatkozó szabály és az is, amely szerint, ha valamilyen területen többletkiadásról döntenek, akkor ennek a forrását meg kell teremteni. A delegáció vezetője szerint az Alkotmányt és az önkormányzati törvényt érintő jogi változtatások a parlamenti költségvetési hivatal kialakításával együtt történhetnének meg.