Máshol és másként vásárol az amerikai fogyasztók jelentős hányada az élelmiszerek drágulása miatt - írta a The Washington Post.

A tojás ára átlagosan 35 százalékkal növekedett a tengerentúlon 2007 márciusa óta. Egy gallon tej 23 százalékkal, egy vekni fehér kenyér 16 százalékkal drágult. A marhalapocka 8 százalékkal kerül többe.

Az élelmiszerek idén várhatóan 4-5 százalékkal drágulnak. A mezőgazdasági minisztérium becslése szerint a gabona- és sütőipari termékek ára 7,5-8,5 százalékkal emelkedik. Az alkoholmentes italok 3,5-4,5, a tejtermékek, valamint a friss gyümölcs és zöldség 3-4 százalékkal drágul. A szárnyasokért 2,5-3,5, a marha- és borjúhúsért 2-3 százalékkal kell többet fizetni.

A legtehetősebb vásárlók kivételével mindenki igyekszik takarékoskodni, az emberek megváltoztatták, hogy hol és mit vásárolnak - mondta Todd Hale, a Nielsen fogyasztáskutató cég alelnöke.

Az átlagos, különösen a sokgyerekes háztartásokat érintő drágulás miatt, amely a benzinárak emelkedésével párosul, némelyek ritkítják vásárlásaikat, lakóhelyükhöz közelebbi boltokba járnak. Sokan az olcsóbb üzletláncok, például az Aldi felé fordulnak. A megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy: jobban figyel arra, hogy a maradékok is elfogyjanak.

Az Arizonai Egyetem 2004-ben készült tanulmánya azt mutatta, hogy egy átlagos amerikai háztartás által beszerzett élelmiszerek 14 százaléka veszendőbe megy, ez országos szinten 43 milliárd dollárt jelentett.

A most válaszolók 54 százaléka igyekszik bespájzolni olyan termékekből, amelyekhez éppen olcsóbban lehet hozzájutni. Van, aki kertjében zöldségek, gyümölcsök termesztésébe fogott.

Az élelmiszerárak emelkedése ellenére nem csökkent, sőt, 25,5 százalékkal még növekedett is az organikus termékek forgalma az utóbbi egy évben. Sok vásárló inkább a luxuscikkekről, semmint az egészséges élelmiszerekről mond le.

Az eddigi és a várható áremelkedés szakértők szerint az amerikaiak számára semmiképpen sem jelent válságot, hiszen jövedelmüknek csak 9,9 százalékát költik ételekre. Ez 58 százalékkal kisebb annál az aránynál, amelyet a nagy gazdasági válság elején, 1929-ben mértek.