Hernádi Zsolt Brüsszelben kijelentette: a vállalat álláspontja szerint az OMV megkeresése komoly versenyjogi aggályokat kelt, nem szolgálja a fogyasztók érdekeit, ráadásul korlátozza a régióban lévő versenyt.

A cégvezető hozzátette: a brüsszeli vizsgálat a második szakaszba lépett, ami azt jelenti, hogy alaposabb, a szorosan vett érintetteken kívül szélesebb kört bevonó elemzést indítottak el.

A vizsgálat célja, hogy tisztázza: amennyiben az osztrák olajcég tényleges ajánlatot nyújt be, az milyen feltételekkel valósulhat meg.

Mint a Volkswagen?

Az Európai Bizottság körülbelül egy hónappal ezelőtt döntött arról, hogy részletes vizsgálatot indít az OMV-nek a Mol felvásárlására irányuló terveivel kapcsolatban, mert az elsődleges piaci vizsgálat szerint a tervezett ügylet számos piacon versenyjogi aggályokat kelthet.

Érdekes adalék az Mol-lal kapcsolatos brüsszeli ügyben, hogy sajtóhírek szerint az Európai Bizottság nem tartja elégségesnek a német kormány javaslatait a Volkswagen törvénnyel kapcsolatban.

A közel ötven éve alkotott VW-törvény ügyét többen - így például az osztrák OMV is - hasonlónak tartják a tavaly elfogadott, a stratégiai cégek védelméről szóló magyar jogszabályhoz, ez utóbbit egyébként jelenleg Brüsszel szintén elemzi.

A német törvény kapcsán az EU bírósága azt a határozatot hozta, hogy a jogszabály korlátozza a tőke szabad áramlását, ami ütközik az uniós joggal. Sajtóinformációk szerint Charlie McCreevy belső piaci uniós biztos a német kormánynak küldött levelében ismét kifogásolta a 20 százalékos blokkoló kisebbségi határt.

A Mol-nál is éppen a szavazati korlát a neuralgikus pont. A társaságnál annak idején arra mutattak rá, hogy esetükben a 10 százalékos szavazati korlátot nem törvény szabályozza, hanem a cég alapszabálya rögzíti, ráadásul Európa számos nagyvállalatánál használnak a Mol-hoz hasonló szavazati korlátokat. Charlie McCreevy maga is úgy foglalt állást, hogy a minden befektető számára transzparens szavazati korlátok összhangban vannak az uniós jogrenddel.