Nem épített fel jövőképet Magyarország a rendszerváltáskor, ezért is nem tudott nemzetstratégiát megfogalmazni és alaposan végiggondolni, hogy mi is az az európai szociális piacgazdaság - mondta az InfoRádiónak Matolcsy György volt gazdasági minisztert.

A fideszes országgyűlési képviselő szerint e három ok miatt "nem tudtuk, hogy a tulajdon fontos".

Magyarország elméletileg tudta, hogy a tehetség, a tudás és a tulajdon fontos, de ez utóbbira nem építette fel azt a koncepciót, amely szerint egyensúlyba kell hozni a hazai és a beáramló külföldi tőkét - közölte Matolcsy György.

Érvényesíteni kellett volna azt a ki nem mondott elvet - amelyet Ausztria gyakorol -, hogy nagyjából ugyanannyi tőkének kell kimennie az országból Európába, mint amennyi az országba érkezik. Ha nagyságrendileg több a beáramló külföldi, mint az országnak a térségbe befektetett tőkéje, profitdeficit alakul ki; mi most ennek a levét isszuk - fogalmazott a politikus.

Sok dolgozó, kevés profit

Magyarországon a külföldi tőkével működő üzleti szektor a piaci foglalkoztatottak létszámának 25-30 százalékát, a GDP-nek 50-60 százalékát, az exportnak 80 százalékát, az itthon létrejövő profit 75-80 százalékát adja - mondta a volt gazdasági miniszter.

Matolcsy György hozzáfűzte: a magyar tulajdonú cégek adják a foglalkoztatottak 75 százalékát, míg a profitnak csak 25 százalékát kapják meg. Ez a tulajdonválság, vagy rejtett profitcsapda, amely a rendszerváltáskor kezdett létrejönni - tette hozzá a politikus.

A volt gazdasági miniszter szerint a jelenlegi helyzeten csak egy teljes gazdaságpolitikai fordulattal lehet változtatni: szövetkeznie kell a kormánynak és az üzleti szektornak arra, hogy Magyarország újból Közép-Európa legjobb gazdasága legyen.Tőkehiány

A Béres Zrt. elnöke az InfoRádiónak elmondta: sokkal nagyobb bevételekre tehetett volna szert az állam, ha a vezetés hagyta volna megerősödni és később értékesítette volna azokat.

Béres József közölte: a privatizáció révén sokan működő cégekhez jutottak hozzá, ám nem tudtak a jó gazda gondosságával eljárni. Nagyon kevés tehát az olyan cég, amely 1989-90-ben került magánkézbe, és ma is működik, prosperál.

A Béres Zrt. elnöke úgy véli: a hazai cégeket, nemzeti vállalatokat tőkehiány jellemzi, nincs elég pénzük, aminek a fő oka lehet egyrészt a gyors növekedés akkor, amikor kemény a konkurenciaharc a piacon, magas a piaci belépési korlát, vagy túl sokat kell költeni a piacnyerésre.

Fontos a jó stratégia

Béres József elmondta: ők a nagy játékosok közötti térben olyan kisebb piacokat - elsősorban a vény nélkül kapható gyógyszerekét - fogják meg, ahol a cég tudásával, tőkeerejével és hátterével is eredményeket lehet elérni.

Fontos tehát a stratégia, amelynek alapján a kisebb vállalatok nem a legnagyobb cégekkel szállnak szembe, hiszen az vesztett csata. Ha egy vállalkozás megtalálja azokat a kisebb, szűkebb piaci területeket, ahol versenyképes, akkor van esélye a növekedésre - közölte Béres József.

Ezt mutatja a Béres Zrt. példája is: évente, kétévente termékek tucatjait tudja bevezetni, amelyekkel rövid idő alatt piacvezetőkké tudnak válni a multinacionális gyógyszergyártókkal szemben Magyarországon.