Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Átlagosan tíz százalékkal nő a távhő díja

Mintegy 10 százalékkal nőtt átlagosan a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) tagvállalatai körében a lakossági távhőszolgáltatás díja az elmúlt évek elmaradt távhődíj-emelés és a földgázárak idei évi növekedése miatt.

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára azt mondta: országos viszonylatban szinte minden nagyobb városban különböző mértékben, de emelkedett a távhő díja. Csuti József hozzátette: az eddigi információk alapján csak Győrött és Szombathelyen nem emelkednek majd az árak.

November elsejétől Debrecenben például 11 százalékkal, míg Kazincbarcikán 14 százalékkal kell többet fizetni az energiahordozó áráért.

A szövetség összesen 60 céget, a távhőszolgáltató cégek mintegy 80 százalékát tömöríti. A távhőszolgáltatással foglalkozó szervezetek, elsősorban azzal a céllal szövetkeztek, hogy érdekeiket szakmai és gazdasági szempontból egymás között egyeztessék.

Másik céljuk annak a fórumnak a megteremtése, ahol érdekeiket az államigazgatás, a tulajdonos önkormányzatok és az egyéb döntéshozó szervek felé közvetíthetik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×