A 2001-es jegybanktörvény értelmében lépett az addig létező jegybanktanács helyébe a Monetáris Tanács, amely a Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó testülete.

A Monetáris Tanácsról havonta legalább egyszer hallunk a hírekben is, hiszen ez a testület határozza meg a jegybanki alapkamatot, amelynek mértéke azután irányadó a kereskedelmi bankok számára is.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy napokkal, hetekkel azután, hogy a jegybank - akár lefelé, akár fölfelé - módosította az alapkamatot, ez a kereskedelmi bankok kamatszintjeiben is megjelenik.

Kéthetente ülésezik

A Monetáris Tanács létrejötte után három évvel, 2004-ben módosított jegybanktörvény azt írja elő, hogy a monetáris tanácsnak 11 tagja van, valójában viszont jelenleg 13 tagot számlál, ugyanis a 2004-es törvénymódosítással egy időben - az európai uniós joggyakorlatnak megfelelően - furcsa lett volna két tag már létező mandátumát megvonni.

A tanács kéthetente ülésezik, az ülések rendjét az év elején előre meghatározzák és minden második ülés az, amelyen az alapkamat szintjéről döntenek.

A döntést követően a jegybank rövid közleményben indokolja a döntést, majd ezt általában sajtótájékoztató is követi, ahol a Monetáris Tanács valamelyik tagja - rendszerint a jegybank elnöke - részletesebben is indokolja a döntést.

Nyilvános, hogy ki hogyan szavazott

A pénzpiacok - egész pontosan az elemzők - hosszas kérésére a jegybank végül tavaly ősszel engedett a nyomásnak, és azóta 18 nappal a Monetáris Tanács ülése után nyilvánosságra hozza az ülés jegyzőkönyvét, amelyből többek között név szerint kiderül, hogy ki hogyan szavazott az adott ülésen.

A jegybank elnökének - ugyanúgy, mint a tanács többi tagjának - egyetlen szavazata van, ám szavazategyenlőség esetén az ő szavazata a döntő. A tanács 13 tagjából kettő nő: Hardy Ilona jogász és Neményi Judit közgazdász.