Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta: a 600-700 milliárd forintot is meghaladhatják a cégek kinnlevőségei. Nagy János hozzátette: március eleje óta létezik egy lista a fizetési szempontból megbízhatatlan cégekről.

"Számos cég jelezte, hogy hozzá akar jutni a listához, mert érdekelt abban, hogy ne kerüljön olyan lehetetlen helyzetbe, hogy olyan vállalkozóval vagy megbízóval köt szerződést, aki már rajta van a listán" - fogalmazott Nagy János, aki elmondta, hogy az alaplista 15 ezer nevet tartalmaz, amit a vállalkozók maguk is bővítenek azzal, hogy a nem fizetőket felteszik rá.

Hosszú a fizetési határidő

Az ugyancsak sok kis-és középvállalkozáson alapuló élelmiszeriparban és kereskedelemben a túl hosszúra nyúlt fizetési határidő okozza a legnagyobb problémát. Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke elmondta: olcsó forrásokra lenne szükség, amelyek átsegítenék a cégeket a fizetési nehézségeken.

"Az élelmiszergyártók által eladott termékeket belföldön a kereskedelmi láncok nagyon késedelmesen fizetik. Az agrárrendtartási törvény szerint 30 napon belül ki kéne fizetni, de a gyakorlat ennél lényegesen rosszabb, 60 napnál szinte nem fordul korábban elő, de sokkal inkább 90, sőt esetenként 120 nap is" - mondta a szövetség elnöke, aki hozzátette: a cégek az árbevételük mintegy 75-80 százalékát hitelből finanszírozzák.

A szakmai szervezetek jelenlévő képviselői elmondták: bíznak a csaknem egy hónapja létező feketelista erejében, vagyis abban, hogy a nyilvánosságra kerülő adatok jobb fizetési morált kényszerítenek ki a piaci szereplők körében.

A kormány szerint a megoldás a piaci környezet

A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a végleges megoldást nem a nagyobb állami szerepvállalásban látja, hanem abban, hogy olyan piaci környezet alakulhasson ki, amelyben könnyen kiszűrhetők a nem fizető vállalkozások.

Molnár Albert hozzátette, hogy át kell gondolni a közbeszerzés szabályozását és a polgári törvénykönyv egyes paragrafusai is módosításra szorulhatnak.

Az államtitkár elodázhatatlannak nevezte a kamarák szerepének rendezését, mivel csak az érdekképviseleti szervezetek tudják a piacról kiszűrni a nem fizetőket.

A kormány március közepén fogadta el a körbetartozások kezelését szolgáló gazdasági minisztériumi előterjesztést.

Akkor Kóka János gazdasági miniszter közölte: 200 milliárd forintra becsülik azt az összeget, amely a körbetartozási láncolatban hiányzik a gazdaság szereplőinél, és amelynek részleges pótlása állami segítséggel kell, hogy megtörténjen.