Infostart.hu
eur:
355.41
usd:
307.98
bux:
133643.29
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Parkoló autók Budapest belvárosában 2022. szeptember 5-én. Ettől a naptól többet kell fizetni a parkolásért Budapesten, a belső kerületekben hatszáz forintba kerül óránként, miután életbe lépett az új, négy zónatípusból álló egységes fővárosi parkolási rendszer.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Megvan, hogy mitől fél a parkoláskor a magyar autósok jelentős része

10-ből 7-en – saját bevallásuk szerint – nem stresszelnek parkoláskor, mert megvan a kellő rutinjuk (66 százalék), vagy a parkolássegítő rendszerekre támaszkodnak (5 százalék) - áll a Magyar Suzuki az ügyfelei között végzett felmérésben

A többség számára mégis vannak azért zavaró tényezők. Leginkább az a gondok forrása, hogy többen attól tartanak, hogy a manőverezés közben kárt tesznek a saját autójukban, vagy más járművében (25 százalék). Tartanak attól is a sofőrök, hogy a forgalom többi résztvevője esetleg akadályozza a manővert (23 százalék). 10 százalék izgul amiatt is, hogy fizetős, vagy ingyenes parkolóhelyet sikerül-e végül találnia, 9 százalék pedig azon, hogy túl sok időt veszít a szabad hely megtalálásával. 8 százalék azért frusztrálja magát, hogy a vezetési rutinjával nem tud minden helyre biztonsággal bemanőverezni, ezért el kell mennie szabad helyek mellett. Minden negyedik válaszadó viszont semmitől sem zavartatja magát - olvasható a kreszvaltozás.hu-n.

Érdekesség, hogy a férfiakat jobban foglalkoztatja, hogy fizetős, vagy ingyenes parkolóhelyet találnak-e, mint a nőket (férfi: 15 százalék, nő: 5 százalék).

Egyértelműen segítségnek érzik az autósok, ha elegendő teret hagynak számukra a manőverezéshez (50 százalék), a leginkább akadályozó tényezőt pedig abban látják, ha ezt nem teszik meg.

A dudaszóval, minősítő gesztusokat történő motiválást a gyorsabb manőverezésre (25 százalék) szintén akadályozó tényezőnek tartják a parkolás során, azt viszont kevéssé veszik fel, ha a járókelők szoros figyelemmel kísérik a parkolást (3 százalék). A gyalogosok közreműködését 98 százalék egyáltalán nem igényli, és nem is értékeli.

10-ből 9 ember nyilatkozta azt, hogy parkolása közben sürgető hatást gyakoroltak rá, és csak a válaszadók fele érzi úgy, hogy ő maga tett már ilyet. Mindez arra enged következtetni, hogy önmaguk viselkedéssel szemben parkoláskor is megengedőbbek az emberek, mint másokéval.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×