A Janus Pannonius Múzeum (JPM) közlése szerint a kisméretű érmék eszmei és tudományos értéke azért igazán kiemelkedő, mert ismert lelőhelyen, leletösszefüggések ismeretében került elő a kincs.

Gábor Olivért, a múzeum régészét idézve a közleményben kitérnek rá: ilyen mennyiségű pénzkincsre ritkán lehet ráakadni, bár az adott lelőhelyen valószínűsíthetőek voltak római kori leletek. Az érméket egy önkéntes lelőhely-felderítő találta meg, aki a Janus Pannonius Múzeummal szerződéses kapcsolatban álló etikus fémkereső, amatőr kutató.

Ez azt jelenti, hogy a kutatást kormányhivatali engedéllyel végezheti, és a lelőhely pontos megjelölésével a megtalált leleteket a múzeumnak átadja.

A Janus Pannonius Múzeum több mint egy tucat fémkeresős önkéntes lelőhely-felderítővel működik együtt folyamatosan. A tervek szerint az általuk megtalált kincsekből időszaki tárlatot is rendeznek jövőre a többi között a most meglelt római kori érmék bemutatásával.

A 4. század második feléből származó több mint 2000 darab kis méretű bronz pénzérme értéke a saját korában nem volt kiemelkedő, ám az a tény, hogy ismert lelőhelyen, hivatalos feltáráson, leletösszefüggések ismeretében került elő a kincs, a tudományos és eszmei értékét nagyban emeli - írta meg a pecsiujsag.hu, amely úgy tudja, hogy az érméket egy szürke házi kerámiából készült edényben helyezték a föld alá. Az összetört edényt a közeljövőben restaurálják a múzeumban.