A 189 ország adatait elemezte egy kutatás, amelyből kiderült, hogy 1990 és 2017 között a Föld lakosságának alkoholfogyasztása 70 százalékkal emelkedett, ezen belül különösen nagy mértékben a Távol-Keleten és Indiában. A fejlett nyugati ipari államokban csökkent az alkoholfogyasztás.
Az értékek növekedése nemcsak a fejenként megnövekedett átlagfogyasztásra vezethető vissza, hanem a népességnövekedésre is
- derült ki a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmányból.
Nagyok a regionális különbségek is a növekedés mértékét tekintve. Míg például Kínában, Indiában és Vietnamban erőteljes a növekedés, a kelet-európai országokban jelentősen visszaesett a fogyasztás magas mértéke.
A vizsgálathoz 15 és 99 év közötti emberek 1990-es, 2010-es és 2017-es alkoholfogyasztását elemezték 189 országban és ebből becsülték meg a 2030-as értékeket. Megállapították, hogy
2017-ben az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten ittak legkevesebbet, míg Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet.
A legnagyobb mértékű, 34 százalékos emelkedést 2010 óta a gazdaságilag feltörekvő délkelet-ázsiai országokban mérték.
Csökkenés Magyarországon
Globálisan nézve 1990-ben a 15-99 évesek fejenként átlagosan 5,9 liter tiszta alkoholt fogyasztottak. 2017-ig ez a 6,5 literre emelkedett. A nyugati ipari országokban stagnált vagy csökkent az alkoholfogyasztás mértéke.
Magyarországon 1990-ben fejenként átlagosan kiemelkedően sok, 17,2 liter tiszta alkohol fogyott, ez 2010-ben 12,1 literre, majd 2017-ben 11,2 literre csökkent.
A legtöbb alkoholt Moldovában fogyasztották 2017-ben: fejenként évente átlagosan 15 litert, a legkevesebbet a muzulmán Kuvaitban, ahol kevesebb, mint 0,0005 litert.
A különböző értékeket és változásaikat a kutatók olyan tényezőkre vezetik vissza, mint a vallás, az egészségpolitika és a gazdasági növekedés. A megfigyelések szerint a gazdasági növekedés a legerősebb hatású tényező. Elsősorban Kína és India szemlélteti ezt, ezekben az országokban 1990 és 2017 között átlagosan megkétszereződött az alkoholfogyasztás.
Komoly kockázati tényező
A közlekedési balesetek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák csak egy részét alkotják azoknak a halálokoknak, amelyek közvetve vagy közvetlenül az alkohollal állnak összefüggésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban minden 20. haláleset hátterében az alkohol állt. Emiatt a szervezet szerint 2025-re a 2018-as mértékhez képest tíz százalékkal kell csökkenteni a visszaeső alkoholfogyasztást. A tanulmány szerzői szerint azonban ez a cél valószínűleg nem fog teljesülni.
"Ehelyett az alkoholfogyasztás a megjósolható betegségek egyik fő rizikófaktorává válik, hatásai pedig jelentősen megnövekednek más kockázati tényezőkhöz képest" - mondta el Jakob Manthey, a Drezdai Műszaki Egyetem klinikai pszichológiai és pszichoterápiai intézetének kutatója.
