Régen minden háznál volt disznóölés, akár évente többször is, viszont otthon már csak nagyon kevesen tartanak sertést. Egy ideig próbálkoztak a közösségi disznóvágással, ez meg azért problémás, mert nem jut mindenkinek a legjobb falatból.

Az ördögi körből a pálinka segített kitörni.

A disznótor helyett ma már a pálinka- és párlatverseny a trendi!

A párlat minőségének mind az ízében, mind az illatában tisztának kell lennie és gyümölcsösnek. Fontos, hogy felismerhető legyen az a gyümölcs, amiből készült, és szépen harmonizáljanak az ízek és az illatok.

A közelmúltban negyedik alkalommal rendezték meg a Bakonyi Nyílt Pálinka- és Párlatversenyt, amelyre 26 mintát neveztek - írja a VEOL. A hattagú zsűrit Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke vezette, aki elmondta, hogy manapság kevés faluban főznek pálinkát, annál több helyen főznek párlatot.

Kialakult egy réteg, a bérfőzetők és a magánfőzők között, akik elsősorban a minőséget tartják szem előtt.

Az alelnök megerősítette: szerinte vidéken a párlatversenyek átvették a disznóölések szerepét.

Kiemelte, hogy sajnos sokan nem figyelnek oda a minőségre, és bizony mérgeket adnak másoknak.

A pálinkáknak, párlatoknak a párlás során három frakciója van: az elő-, közép- és utópárlat. Az előpárlatban ha benne hagyják az etil-acetátot és az acet-aldehidet, akkor az fejbe üti az embert és három-négy napig kókadt lesz tőle.

Ha a középpárlatot fogyasztjuk, az a frakció rendelkezik szép gyümölcsaromákkal.

Ha pedig utópárlatos párlatokkal találkozunk, az olyan mintha festékhígítót innánk – hívta fel a figyelmet a veszélyekre.