A spanyol hírügynökség által szerdán ismertetett, 125 országot vizsgáló tanulmányban a rangsort egyfajta "spájzindex" (good enough to eat index) alapján állították össze, amelynek értékét négy tényező befolyásolta: az élelmiszerek hozzáférhetősége, ára, minősége és a lakosság étrendfüggő egészségi állapota. A top tízben egyetlen ország kivételével csak nyugat-európai államokat találni: Hollandia után Franciaország, Svájc, Ausztria, Belgium, Dánia, Svédország, Ausztrália, Írország, Olaszország, Luxemburg és végül Portugália következik, közülük többen azonos helyezést értek el. Magyarország a 25. helyezett lett Kanadával, Brazíliával, Észtországgal és Szlovákiával holtversenyben.

Az országok osztályozásában a legtöbbet a lakosság tiszta ivóvízhez való hozzáférése és minőségi táplálkozása nyomott a latban.

Hollandia elsősorban az élelmiszerek alacsony árával, a cukorbetegség alacsony előfordulási arányával és a rendelkezésre álló táplálék változatosságával tűnik ki, igaz, a túlsúlyossági mutató magas.

A sor végén kullogó három afrikai ország - Csád, Etiópia és Angola - sokféle problémával küzd egyszerre. Csádban elsősorban az élelmiszerek drágasága jelent gondot - egyedül Guineában és Gambiában kell többet fizetni a táplálékért -, a magas ár pedig az élelem rossz minőségével és elégtelen higiéniás körülmények között történő előállításával párosul. Az ilyen problémákkal szembesülő legszegényebb államokban a családi költségvetés átlagosan 75 százaléka megy el élelemre.

A jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy a rangsorban hátrább helyet foglaló gazdag országokban elsősorban az elhízottak és a cukorbetegek magas aránya, valamint az élelmiszerek magas és változékony ára jelent problémát.

A tanulmány szerint a kelet-afrikai Burundi lakóira a leginkább jellemző a hiányos, tápanyagban szegény táplálkozás, míg Indiában a legnagyobb az egészségesnél kisebb testsúlyú gyerekek aránya.

Az Oxfam adataiból kiderül az is, hogy a legjobb minőségű táplálékhoz Izlandon lehet hozzájutni, míg a legsilányabb élelmiszerek a délkelet-ázsiai Bangladesban és a dél-afrikai Lesothói Királyságban kaphatók. Az ivóvízhez való hozzáférés szempontjából a délkelet-afrikai Mozambikban a legtragikusabb a helyzet.

Néhány gazdag Perzsa-öböl menti állam is szerepel a legek listáján: Kuvait és Szaúd-Arábia megosztva az első helyen végzett a túlsúlyosság és cukorbetegség előfordulási arányát tekintve. Utóbbi mutatók értéke Bangladesben és Kambodzsában a legkedvezőbb.

Az Oxfam megállapítása szerint a túlzott fogyasztással, a források nem hatékony felhasználásával és pazarlásával magyarázható az, hogy a világon továbbra is van éhínség, holott rendelkezésre áll "mindenki számára elegendő élelmiszer". A jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte minden 8. ember éhesen megy aludni.