Infostart.hu
eur:
362.82
usd:
324.9
bux:
0
2026. november 9. hétfő Tivadar

A sertésinfluenza az emberiség mintegy egynegyedét fertőzte meg

A sertésinfluenza az emberiség mintegy egynegyedét fertőzte meg a világjárvány 2009-2010-es tombolása idején, ám a halálozási arány alig érte el a 0,02 százalékot egy új nemzetközi tanulmány szerint.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Imperial College London kutatóinak közös elemzése alátámasztotta a korábbi felmérések megállapítását, amely szerint a H1N1 vírustörzs a gyermekeket erősebben támadta, mint a szokásos szezonális influenzafertőzés, az idős, hatvanöt éven felüli emberek viszont ellenállóbbnak bizonyultak vele szemben.

Az Influenza and Other Respiratory Viruses című szakfolyóiratban közzétett tanulmány tizenkilenc országból származó adatokat vetett össze, illetve huszonnégy korábbi felmérésre támaszkodott: a világ egészére kivetített, átfogó eredménye alapján az emberiség 20-27 százalékát fertőzte meg a H1N1 vírus a járvány kitörésének első évében. (A WHO 2009 júniusában nyilvánította járványnak a sertésinfluenzát, és 2010 augusztusában tekintette lezártnak.)

A nemzetközi csoport a tanulságok levonásával arra következtetésre jutott, hogy a jövőbeni járványok elleni tervszerű védekezés érdekében elengedhetetlen az eddiginél pontosabb korai megfigyelési és ellenőrzési rendszer. Anthony Mounts, aki a WHO részéről irányította a vizsgálatot, kifejtette, hogy a rendelkezésre álló információkból nemcsak a járvány súlyosságát lehet meghatározni, hanem ki tudnának dolgozni egy olyan matematikai modellt is, amelynek segítségével előre megjósolhatnák a fertőzés terjedésének mikéntjét, és kiszámíthatnák azt is, hogy a különböző intézkedéseknek - például iskolabezárásoknak, védőoltásoknak vagy megelőző kezeléseknek - milyen hatásuk lenne a kitörő járványra.

Jóllehet a mostani tanulmány szerzői nem tekintették elsődleges feladatuknak a halálozási mutatók vizsgálatát, a már nyilvánosságra hozott adatok és a folyó elemzések alapján úgy becsülték, hogy hozzávetőleg 200 ezer ember halálát okozhatta 2009-2010-ben a H1N1, vagyis a halálozási ráta valószínűleg nem érte el még a 0,02 százalékot sem.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt közölte, hogy az illetékes nemzeti járványügyi hatóságok mintegy 18 500, laboratóriumi tesztekkel igazolt halálesetet jelentettek. A The Lancet című orvosi szakfolyóiratban tavaly közzétett tanulmány szerint a világszervezet által nyilvánosságra hozott adat azonban erősen alábecsült, mert nem mindenkitől vettek mintát, aki meghalt influenzában, illetve a vírus a halál időpontjában sok esetben már ki sem mutatható. Egy amerikai jelentés hozzávetőleg 284 ezerre tette a H1N1 előidézte halálesetek számát a 2009 áprilisától eltelt tizenkét hónapban, sőt nem zárta ki azt sem, hogy a tényleges áldozatok száma meghaladhatta akár a félmilliót is.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Sári Zsolt: a közgyűjteményi béremeléseket egy átalakítási csomag részeként kell kezelni

Első körben az ígért béremelésnél kisebb történhet meg a közgyűjteményi dolgozóknál is – a folytatásról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×