A metyrapon elnevezésű hatóanyag egy szteroid hormon, a kortizon szintézisét blokkolja. Az még nem teljesen tisztázott, hogy pontosan miként hat a szer, ám lehetséges alkalmazásai között van például a poszttraumás stressz szindrómával (PTSD) élő emberek kezelése.

A kortizon szerepet játszik az emlékek elraktározásában és felidézésében is, ezért a kutatók arra kerestek választ, vajon vérbeli szintjének megváltoztatása módosítja-e azt, ahogyan a múlt eseményeit felidézik az emberek.

Mint Marie-France Marin kutatásvezető, a Montreali Egyetem munkatársa elmondta, a hormon túl magas és túl alacsony szintje is rosszat tesz a memóriának. Vizsgálataikban 33 önkéntes férfi segítségével azt nézték meg, mi történik, ha metyrapon segítségével csökkentik a kortizon termelődését, így a hormon alacsony szintjét idézik elő a vérben.

Az önkénteseknek egy megjegyzésekkel kísért képsort mutattak, amelyben semleges és negatív képek is voltak. A vetítés egy történetet mesélt el, amelyben egy kislány elmegy a nagyszüleihez, akikkel a kertben madárházat épít, ám eközben súlyosan megsérül, és kórházba kerül. A sztori végén, a képeken az látszik, hogy a kislány jól van.

A történet megtekintése után három nappal a fiatal férfiak egyik csoportja - véletlenszerűen, kettős vakpróbával - egyszeri 750 milligrammos adagot kapott a metyraponból, másik csoportja ennek dupláját, a harmadik pedig placebót. Ezt követően arra kérték őket, hogy idézzenek fel annyi információt a látottakból, amennyit csak tudnak. Négy nap elteltével újra behívták az önkénteseket, és ismét kikérdezték őket emlékeikről, immár szer beadása nélkül.

Sem az első, sem a második alkalommal nem volt különbség abban, ahogyan a látottakat felidézték a placebót vagy egy adag szert kapott férfiak. Azok azonban, akik dupla dózist kaptak, mindkét esetben jellemzően kevesebb negatív érzelmi töltetű komponensét tudták a történetnek felidézni. A semleges információkra nagyjából egyformán emlékeztek mind a három csoport tagjai.

A kutatók úgy vélik, hogy a nagy dózisú szert kapott önkéntesek akkor, amikor először felidézték a történetet, másként, kevesebb érzelmi töltettel mentették el újra emlékeik között. "Ami igazán meglepő volt számunkra, hogy az agyban már tárolt emlékeket hosszú távra voltunk képesek módosítani" - tette hozzá Marin.

Azt azonban nem tudják a kutatók, hogy miért csak a negatív érzelmi töltetű emlékeket befolyásolta a szer, a semleges emlékek felidézésére miért nem hatott. A szakemberek reménye szerint a szert a későbbiekben alkalmazhatják olyan embereknél, akik súlyos stresszhatáson estek át, és azt nem tudták feldolgozni.

A tanulmány a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban jelent meg.