Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Összefognak a mobilszolgáltatók az árvízkárosultakért

A Vodafone, a Telenor, a T-Mobile és a T-Home május 19-én, szerda déli 12 órától közös segélyvonalat indít az 1749-es számon az ítéletidő károsultjainak megsegítésére és az árvíz elleni védekezés támogatására. Az adományokból befolyt összeget a Magyar Vöröskereszt juttatja el a rászorulóknak.

A mobilszolgáltatók összefogtak, hogy segítséget nyújtsanak a hazánkban tomboló ítéletidő károsultjainak, és támogassák a védekezési és helyreállítási munkálatokat. Az 1749-es számot hívó vagy az erre a számra az "ARVIZ", vagy "ÁRVÍZ" szót szöveges üzenetben küldő ügyfelek 200 forintot adományoznak, amely a Magyar Vöröskereszt közreműködésével jut el a mentési munkálatok céljaira és a kárt szenvedettekhez.

A Magyar Vöröskereszt a beérkező adományok teljes összegét megkapja. A távközlési cégek semmilyen külön díjat nem számolnak fel az sms-ek, illetve hívások után.

A Vodafone, a Telenor, valamint a Magyar Telekom lakossági márkái, a T-Mobile és a T-Home legutóbb a haitit sújtó földrengés után indított közös gyűjtést, amelynek köszönhetően összesen 402 449 sms és hívás érkezett, ezzel közel 80,5 millió forintnyi adomány került a rászorulókhoz.

Az 1749-es szám a három mobilszolgáltató és a T-Home vezetékes hálózatából hívható.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×